Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

42 találat a megadott ingatlanértékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszból: […]nem minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke 50 millió forint, akkor ebből 40 millió forint nem minősül adózott befektetésnek.Ha az ingatlant az iroda társaságiadó-alanyként 50 millió forintért értékesíti, akkor az eredmény (és akár az adóalap) nulla.Ugyanakkor - ha feltételezzük, hogy az ingatlan az egyetlen eszköze az irodának, és nincs kötelezettsége - a nyitó mérlegben megjelenített 50 millió forint lesz az iroda saját tőkéje, amelyből a jegyzett tőke az alapító okiratban jegyzett tőkeként meghatározott összeg. Abban az esetben, ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor - a példa szerinti esetben - a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és - a személyenként a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó szochoalapig - szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni.Ha az iroda jegyzett tőkéjét 50 százalékra leszállítják, akkor a tagnak (tagoknak) vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, 1,5 millió forint jegyzett-tőke-kivonás és 23,5 millió forint jegyzett tőkén felüli vagyonkivonás címén. A kivont jövedelem ekkor 25 millió forint, a szerzési érték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8402
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Ingatlanértékesítés kötelezettségátvállalással

Kérdés: A társaság a tulajdonában álló ingatlanját értékesíti oly módon, hogy a vevő az ellenérték megfizetését a társaság kötelezettségének átvállalásával rendezi. Így az ingatlan új tulajdonosa rendezi a kötelezettséget annak jogosultja felé. Létezhet-e a Ptk. szerint ilyen megállapodás, illetve jól gondoljuk-e a könyvelendő tételt? Ez esetben az ingatlanértékesítésen realizálódik eredmény, nem pedig kötelezettség elengedése címen (hisz a kötelezettséget nem ingyen vállalják át)? Az ingatlan nettó értéke: 20 egység, ellenértéke: 100 egység; az átvállalt kötelezettség 100 egység. T 3 vevő - K 96 egyéb bevétel 100 egység; T 86 egyéb ráfordítás - K 12 ingatlan: 20 egység; T 4 kötelezettség - K 3 vevő: 100 egység.
Részlet a válaszból: […](jelen esetben az eladó), a jogosult (aki felé az eladó tartozik) és az átvállaló (jelen esetben a vevő) között. A három személy által aláírt megállapodásban rögzíteni kell - többek között - az átvállalt kötelezettség keletkezésének dokumentumait, összegét, a tartozás kiegyenlítésének időpontját, módját, továbbá az átvállaló jognyilatkozatát a tartozásátvállalás tényéről stb.Természetesen az ingatlanértékesítést adásvételi szerződéssel kell megalapozni. Az adásvételi szerződést ki kell egészíteni azzal, hogy a vevő nyilatkozik, a hivatkozott megállapodás szerinti tartozásátvállalás pénzügyi vagy egyéb módon történő kiegyenlítésekor az eladóval szembeni kötelezettségét teljesítettnek tekinti (a vevő az átvállalt tartozás kiegyenlítésekor az eszközcsökkenéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8276
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Régi, felújított épület értékesítésének áfája

Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
Részlet a válaszból: […]beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése a kivételként felsoroltak kivételével. A kft. élt az adókötelessé tétel 88. § szerinti lehetőségével, így a kérdés szerinti ingatlan értékesítése fordítottan adózik. Ezen kijelentés helytállóságához azonban vizsgálni kell, hogy a törvényben rögzített kivételek teljesülnek-e vagy sem.Az első rendeltetésszerű használatbavétel biztosan megtörtént már, közel 90 éve létezik és használják az épületet, függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatbavételhez szükséges engedély rendelkezésre áll-e. (A kérdésből nem derül ki, mikor volt az épület felújítása, mikor történt a hozzáépítés, feltételezhetően 2 évnél hosszabb időtartam telt el azóta, és ezek ténye, legalább a hozzáépítés az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.)Az első rendeltetésszerű használatbavételt két szempontból indokolt vizsgálni, az egyik az épület megépítésének időszaka (az 1930-as évek), a másik a hozzáépítés, felújítás időszaka. Az első időszakhoz kapcsolódóan vélelmezhetjük, hogy volt használatbavételi engedély, tehát nem tartozik a kivételek közé. A második[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8266

4. találat: Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]visszavételkori értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt (a teljes vételárat a vevő nem fizette meg) az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - áfát nem tartalmazó - értékét az értékesítés nettó árbevételét (jelen esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként kell elszámolni.Az előbbiekből az következik, hogy az eladónak kell a helyesbítő számlát, az Áfa-tv. 170. §-a szerinti, a számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani az épület (a földterület) visszavétele időpontjára vonatkozóan, maximum az eredeti eladási ár + áfa összegben. (A visszavételi érték lehet az eladási árnál kisebb érték is. Így például lehet a vevő által már rendezett összeg, illetve az elhasználódásnak megfelelően csökkentett összeg is.)A helyesbítő számlának előjel nélkül tartalmaznia kell az eredeti eladási árat és az áfát, negatív előjellel pedig a visszavételi értéket és annak az áfáját. Az eredeti eladási ár + áfa és a visszavételi érték + áfa különbözetét kell pénzügyileg rendezni, ha van különbözet, illetve részletfizetések esetén a különbözetet meghaladó részletfizetéseket.A helyesbítő számla alapján könyvelni kell az épület (a földterület) visszavétele időpontjával a visszavételi értéket és annak az áfáját (T 961, 467 - K 311). Mivel az épület (földterület) teljes eladási árát a vevő nem egyenlítette ki, az előbbi könyvelése előtt a 311. számlának Tartozik egyenlege van az eladónál. Az előbbi tétel könyvelése után pedig Követel egyenleg, amely azt mutatja, az eladónak a meghiúsult értékesítés miatt milyen összeget kell a kapott részfizetések miatt visszafizetnie.A leírtak alapján tehát az értékesített épület (földterület) visszavételének bizonylata az eladó által a visszavétel időpontjára vonatkozóan kiállított helyesbítő számla, amelynek alapbizonylata a meghiúsult adásvételi szerződés alapján a szerződés szerinti feltételek vevő általi nemteljesítésének a dokumentálása. Így a vevő nem számlázhat vissza, nem adhatja el azt, ami a teljes ár megfizetése hiányában még nem az övé.A visszavett épületet (földterületet) az eszközök között is állományba kell venni. Ha a visszavett épületet (földterületet) a visszavétel után újból értékesíteni akarja az eladó, természetesen a készletek között kell akkor állományba vennie, kizárva annak még a lehetőségét is, hogy az eladó az épületet (földterületet) bármilyen célból, bármilyen célra még átmenetileg se hasznosítsa.Az Szt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján a részletfizetéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8081
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszból: […]építési telken lakásokat és egyéb helyiségeket épít azért, hogy azokat - megépítésük után - értékesítse az áfa felszámításával, ez jogcím lehet az előzetesen felszámított áfa levonására.Általános szabály, hogy az eszközöket piaci értéken kell értékesíteni. Ha nem piaci értéken történik az értékesítés, hanem annál kevesebbért, akkor felmerülhet az adócsalás gyanúja társasági adóban, áfában, kisebb lesz az eladó cég adózás előtti eredménye, adózott eredménye, kevesebb lesz ezáltal az eredménytartaléka, és nyilvánvalóan a magánszemély tulajdonos is kisebb összegű osztalékra számíthat.Az adott esetben az építési telek eladási árát tehát piaci értéken, az áfa felszámításával kell számlázni, az áfa nélküli eladási árat egyéb bevételként kell elszámolni, az építési telek nyilvántartás szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni. Az így egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként elszámolt összegek különbözete lesz a társasági adó alapja. Ezen adóalap társasági adóval csökkentett összege az adózott eredmény, amely az adóévet követő évben az eredménytartalékba kerül átvezetésre, és onnan fizethető osztalék a magánszemély tulajdonos részére.Itt jegyezzük meg, 2019-ben a magánszemély tulajdonos részére történő osztalékkifizetést 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7830
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszból: […]amíg a tárgyi eszköz jogszerűen, az Szt előírásainak megfelelően szerepel a befektetett eszközök között, addig a saját tulajdonú ingatlan értékesítéséből befolyó bevételt az egyéb bevételek között kell kimutatni.Már itt meg kell jegyezni, az Szt.-ben nincs olyan előírás, hogy a tárgyi eszközt értékesítés előtt a készletek közé át kell vezetni.A saját tulajdonú ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása indokolja azt, hogy a cég a saját tulajdonú ingatlant a tárgyi eszközök között mutassa ki. A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén bérleti díjat szed a bérbeadó (a bérleti díjat árbevételként számolja el). Ha a bérbe adott saját tulajdonú ingatlant értékesíti a cég (akár az értékesítés időpontjáig szedi a bérleti díjat, akár azt megelőzően megszünteti), az tárgyieszköz-értékesítésnek minősül, és az ellenértéket egyéb bevételként kell elszámolni.A kérdésben a saját célra fenntartott székhelyet jelölte meg a kérdező. Ha a székhely a cég központját jelöli, ahol a cég munkatársai dolgoznak, a központi ügyintézés helye, akkor az az ingatlan saját célú hasznosítását jelenti. Ha csak székhelyszolgáltató szerepe van, akkor vitatható a saját célú hasznosítás!Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, akkor ezt az ingatlant nem szabad a tárgyi eszközök között kimutatni. Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben egy eszköz (az ingatlan) használata, rendeltetése a beszerzéskori besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, annak besorolását meg kell változtatni, az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök (a készletek) közé.A rendeltetésszerűen a tárgyi eszközök között nyilvántartott eszközöket jellemzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7501
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Felújított saját ingatlan értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.
Részlet a válaszból: […]felújítás aktivált értékére jutó bevételre. A bolt vásárláskori értékére jutó bevételre az ingatlanértékesítés szabályai szerint kell megállapítani az adót, és felújítási értékre jutó bevételrész lesz az egyéni vállalkozás bevétele. Tekintettel arra, hogy a boltot 2010-ben vásárolták, a bolt vásárláskori értékére jutó bevétel után már nem kell adót fizetni.ÁfaAz egyéni vállalkozó mint magánszemély vásárolta meg az üzlethelyiséget, amely ingatlan - feltételezhetően - az ingatlan-nyilvántartásban is a nevén szerepel, azaz az ingatlan tulajdonosa a magánszemély.A magánszemély az Áfa-tv. 5. §-a alapján nem minősül adóalanynak, saját neve alatt gazdasági tevékenységet nem folytat. Így az Áfa-tv. a saját üzlethelyisége értékesítése kapcsán rá nem alkalmazható, áfát nem kell fizetnie.Az Áfa-tv. 10. §-a alapján termékértékesítés az üzlethelyiség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7462

8. találat: Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszból: […]közeli hozzátartozók-e vagy nem (feltételezzük, hogy nem). A Tao-tv. 3. §-a 23. pontjának a) alpontja alapján az egyik magánszemély (50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal) kapcsolt vállalkozásnak minősül az ingatlan megvétele során. Emiatt a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos piaci ár (az illeték alapjaként meghatározott ár) és az alkalmazott ellenérték (a magánszemélyek által fizetett ár) közötti különbözet arányos összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (A kérdésben nincs szó az áfáról, feltételezzük, hogy az ingatlan értékesítése jogszerűen volt áfamentes!)A zrt.-nél a bérleti díjból befolyó bevételt árbevételként kell elszámolni, az része az adózás előtti eredménynek.A magánszemély tulajdonosok az ingatlan vételáraként az ingatlan piaci értékének csak negyedrészét fizették meg. Az igaz, hogy az ingatlan kétévi bevételéről az eladó javára lemondtak, de ennek a szerzési értékre nincsen sem növelő, sem csökkentő hatása, de nincs hatása a magánszemélyek adóalapjára sem.A kivetett illeték alapja viszont egyértelművé tette, hogy a magánszemélyek által megszerzett ingatlan piaci értéke meghaladja a vételárat. Így a piaci érték és a vételár különbözetéhez a magánszemélyek térítés nélkül jutottak hozzá, akkor is, ha azt árengedmény formájában adta az eladó. Ez a különbözet az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelyből a megfizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6995
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]nem történt meg, vagy= első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el két év;- a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az adómentesen történő értékesítésnél feltétlenül figyelemmel kell lenni a kivételekre. A kérdés szerint a cég ingatlanokat épített és vásárolt eladás céljából. Nehezen képzelhető el, hogy a cég által épített (saját termelésű készletként kimutatott), illetve építtetett (árukészletként nyilvántartott) ingatlanokat a cég rendeltetésszerűen használatba vette (akkor nem készlet, hanem tárgyi eszköz), és a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése óta a két év eltelt, illetve az értékesítésig eltelik. A kérdésben leírtakból ez nem következik. Akkor pedig csak adóköteles értékesítés lehet!Ha a cég ingatlanokat vásárol eladás céljából, akkor azoknak már több mint két éve rendeltetésszerű használathoz szükséges jogerőre emelkedett hatósági engedéllyel kell rendelkezniük, és természetesen rendeltetés­szerűen is használják azokat, azaz használt ingatlanok.A 2016. január 1-jén készleten maradó ingatlanok értékesítésekor, a korábban levont előzetesen felszámított áfával kapcsolatosan a következőkre indokolt figyelemmel lenni:- az ingatlanok értékesítésének adókötelessé tételét a cég 2015. 12. 31-ével - az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentéssel - megszüntette,- az adómentes értékesítést kizáró kivételek nem állnak fenn,- az előzetesen felszámított és korábban levont áfát a készleten maradó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6565
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Ingatlanértékesítés fizetési haladékkal

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?
Részlet a válaszból: […]eladónak a jóváírt összegről előlegszámlát kell kiállítania a vevő részére, akkor is, ha a bank a vevő által felvett hitelt írta jóvá az eladó számláján.A kérdés alapján addig nincs birtokba adás, amíg a vevő a teljes összeget meg nem fizeti. Ha a bank által átutalt összeg kevesebb, mint a hiányzó vételár, akkor nem lehet birtokba adás. (Ha a bank által átutalt összeg több lenne, mint a vételár fennmaradó része, a különbözetet az eladónak a vevő részére, ő a hitel felvevője, át kell utalnia.)Ha a vételár teljes összegét megfizették, akkor történhet meg a birtokba adás, az ingatlan ellenértékének számlázása, az ingatlan könyvekből történő kivezetése.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6510
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést