106 talált állásfoglalás az internet kifejezésre

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4099. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a számítógép- és internethasználat sem adómentes?

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?

Kérdés: Internetes kereskedelemmel foglalkozó cég (csak a jutalékból van bevétele) elszámolhatja-e adómentesen a beszervezni kivánt magánszemély oktatási költségét? A kifizető tevékenységében közvetlenül nem vesz részt a magánszemély.

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak természetbeni juttatásként internetdíjat fizet számla ellenében. A kifizetéshez kérjük a névre szóló számlát és a kiegyenlítés igazolását. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy januárban az előző évi decemberi előfizetési számla alapján a tárgyévi keret terhére kifizessük az adómentes természetbeni juttatást?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek fő tevékenysége banki szoftverek készítése. A készítés abból áll, hogy különböző szoftverlicenceket vásárolnak, és ezekből a megrendelő bank arculatának megfelelő internetes bankolást működtető szoftvereket készítenek. Magában a szoftverkészítés folyamatában nem keletkezik új termék. A megvásárolt licenceket kapcsolják egységes rendszerbe a megrendelő igényeinek megfelelően. Ezeket a termékeket nem veszik leltárba mint saját fejlesztést. A kft. alapkutatással, K+F tevékenységgel nem foglalkozik. A termékeket saját dolgozói készítik el, üzemelik be a bankok szervergépein. Jellemzően a banki szervereken futó programokat is a kft. dolgozói üzemeltetik, karbantartják. Ez a tevékenység alapot teremt-e ahhoz, hogy a kft. igénybe vegye a társaságiadó-törvény 22. §-ának (9) bekezdése szerinti szoftverfejlesztők bérköltsége 10%-ának megfelelő adókedvezményét?

Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?

Kérdés: Cégünk magánszállásadással foglalkozik. A vendégház nyitásakor az árakat úgy alakítottuk ki, hogy azok tartalmazzák a reggelit és az idegenforgalmi adót is. Vendégeink szobafoglalásukat online felületen maguk végzik. A foglalást csak akkor garantáljuk, ha a várható teljes végösszeget előre átutalják. Ez esetben az előleg beérkezésekor előlegszámlát kell kiállítani. Milyen áfakulcsot kell alkalmazni? A végösszeg tartalmazhatja az idegenforgalmi adót is, de a foglaláskor nem derül ki, hogy a vendégnek kell-e azt fizetnie vagy nem kell. Helyesen járunk-e el, ha 20 százalékos előlegről állítjuk ki a számlát? Ez esetben, ha áfára kötelezett a vendég, és semmi egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe, a végszámla áfasora negatív értéket mutat az előleg levonása után.

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?