Üzemanyag-megtakarítás vagy bérkigészítés

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az Szja-tv. 2010. évi előírásaira valóhivatkozással.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján nem önállótevékenységből származó bevétel – többek között – az üzemanyag-megtakarításcímén fizetett összeg. A nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a társas vállalkozás a biztosítotttársas vállalkozó után 2009. július 1-jétől:a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, azegészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint nem minősül bérköltségnek, függetlenül attól, hogya társadalombiztosítás szempontjából járulékalapot képez. Ebből következően atanulószerződés alapján foglalkoztatottak részére kifizetett díjazást aszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] ...nemminősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokraannak harmincadrészét.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)

Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot abiztosítottnak kell fizetnie, a hivatkozott helyen meghatározott mértékben ésjárulékalap után, továbbá mint ilyen terhet a magánszemélyt megillető összegbőlkell levonásba helyezni, a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Szakképzési hozzájárulás Start kártyásoknál

Kérdés: Pályakezdőt alkalmazunk, Start kártyás járulékot fizetünk a bére után. Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...új előírás szerint a szakképzési hozzájárulás alapja ahozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Ajárulékalapot képező jövedelembe beletartozik a pályakezdők részére elszámoltbruttó munkabér is. A Start kártyás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Személyes közreműködés díj fizetése nélkül

Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék és a 8 százalékos tagdíj)alapja a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésretekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagbanlegalább a minimálbér kétszeres összege (minimum-járulékalap). Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaciértékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapotképező jövedelem az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként megállapított értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Szakképzési hozzájárulás (eva)

Kérdés: A kft. főfoglalkozású tagja (tagi jogviszony) és a bt. beltagja (evás) személyesen közreműködő tag után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...6. pontjaszerint a társas vállalkozás által a társas vállalkozó személyesközreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott), járulékalapot képezőjövedelem is, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) és (4) bekezdésébenmeghatározott összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződőbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagytermészetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
1
6
7
8
15