Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott jegyzett tőke emelése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Evás kft. jegyzett-tőke-emelése
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-re is vonatkozik a Ptk. azon előírása, amely szerint 2017. március 15-ig kötelező a kft. törzstőkéjét a Ptk. szerinti minimumra felemelni. A kft. ennek úgy kívánt eleget tenni, hogy az 500 E Ft összegű törzstőkét a jegyzett tőkén felüli tőkéből (evás időszak előtti szabad eredménytartaléka 3200 E Ft) emelték meg 2500 E Ft-tal. A módosított társasági szerződés szerinti tőkeemelést azonban a cégbíróság csak feltételekkel jegyezte be, mely szerint az ilyen módon történő tőkeemelés az evaalanyiság elvesztésével jár. Lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]evaalanyiság megszűnik az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával. Itt a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelése nem szerepel, nem megszűnési ok.A 2016/36. Adózási kérdés szerint az Eva-tv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti tiltás abszolút jellegűnek tekinthető, ezek megvalósulása mindenképpen az adóalanyiság elvesztésével jár együtt. Fentiek indoka az, hogy eltérő értelmezés esetén az Eva-tv. egyéb rendelkezéseinek az alkalmazása sérelmet szenvedne. Ilyenek például a 18. § (7)-(8) bekezdéseiben, az Szt. hatálya alá tartozó evaalanyok saját tőkével kapcsolatos rendelkezések.Az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adózó adóalanyisága a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal szűnik meg, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek.Az adóalanyiság feltételeibe nemcsak az Eva-tv. 2. §-ában lévő feltételek, hanem a 22. § (2) bekezdésében előírt korlátozás is beleérthető.Így tehát, ha az evaalany kft. eleget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7293
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
Részlet a válaszból: […]is. "B" kft. a saját tőkéjét nem tudja megemelni.A kérdésben leírtak alapján a kérdező társaság bármilyen jogcímen nyújthat kölcsönt az "A" kft.-nek, amelyik abból pénzbeli vagyoni hozzájárulással megemeli a jegyzett tőkét - a társasági szerződés módosításával - "B" kft.-ben. De ez nem kölcsön, hanem befektetés, az "A" kft.-nél a "B" kft.-ben lévő részesedésének
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6319
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.A hivatkozott előírások alapján a törzstőkén felüli vagyon része az eredménytartalék is. (Itt jegyezzük meg, az eredménytartalék összegét a mérleg szerinti eredménnyel módosított értékében kell számításba venni.) Ennek a dokumentuma az előző üzleti évet lezáró beszámoló mérlege a mérlegfordulónapot követő június 30-ig, illetve a taggyűlés által meghatározott fordulónapra elkészített és elfogadott közbenső mérleg (a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon át).Ha pozitív az eredménytartalék (és a tagok az alapításhoz, a tőkeemeléshez kapcsolódóan vállalt pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat teljesítették, más negatív előjelű sajáttőke-elem nem lehet), akkor a teljes összeggel növelhető a jegyzett tőke (a törzstőke), természetesen a társasági szerződés megfelelő módosítása és a törzstőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után. A jegyzett tőke emelésének könyvelése az eredménytartalék terhére: T 413 - K 411, a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan.A kft.-t a fentiekkel kapcsolatosan valójában a cégeljárási illeték terheli.A törzstőkének az eredménytartalék terhére történő megemelése növeli a tagok törzsbetéteinek értékét, jellemzően a korábbi törzsbetéteik arányában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fizetési kötelezettségük is keletkezik.A magánszemély tagokat mindaddig - a fentiek szerinti tőkeemelés esetén - nem terheli fizetési kötelezettség, amíg üzletrészeiket nem értékesítik, amíg tőkekivonás nem történik, amíg a társaság nem szűnik meg.Ha a magánszemély az üzletrészét értékesíti, és az üzletrész eladási ára magasabb, mint amennyiért a magánszemély tag üzletrészét szerezte, amennyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6176
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszból: […]adóval, az ehóval csökkentett összeg, ezt a csökkentett összeget lehet a jegyzett tőke emelésére fordítani. (Csak a magánszemély adózott pénzéből lehet tőkét emelni!) Így van ez akkor is, ha a legfőbb szerv az osztalékkifizetés helyett az eredménytartalékba helyezett adózott eredményt fordítja a jegyzett tőke emelésére. Eltérés abban van, hogy a magánszemélyt terhelő szja-t és ehót nem a tőke emelésekor, hanem a tőke kivonásakor kell megfizetni. Az osztalékfizetés tulajdonosok részéről történő elengedésének a jogossága is vitatható, de általában az adóhatóság részéről sem kifogásolt. A jóváhagyott osztalék elengedése azonban egyrészt növeli a társasági adó alapját, másrészt ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár. (Részletesen a Számviteli Levelek 254. számában az 5194. kérdésre adott válaszban!) Itt jegyezzük meg, a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedésének társasági adózásával kapcsolatosan 2011. 09. 15-én megjelent egy tájékoztató az APEH honlapján. A tájékoztató a Tao-tv. 1. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással utal arra, ha a Tao-tv. ugyanazon a ténybeli alapon, többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5255
5. találat: Tagi hitelből jegyzett tőke
Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszból: […]szerződés módosítása esetén megemelheti a kft. törzstőkéjét (jegyzett tőkéjét). Erről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adott válaszban. A tagi kölcsön, mint a tag követelése apportálásakor van arra lehetőség, hogy a tagi kölcsönnek csak egy részével növeljék meg a törzstőkét, további (esetleg a nagyobb) részét pedig a tőketartalékba helyezzék. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után viszont a taggyűlés dönthet úgy, hogy az évek óta összegyűlt veszteséget (negatív előjelű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5251
6. találat: Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból (szja)
Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszból: […]üzletrész is) ellenében megszerzett bevételnek (a visszavásárlási értéknek) az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított érték a társas vállalkozás (a kft.) alapítása révén megszerzett üzletrész esetében a kft. részére az üzletrész átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban (a társasági szerződésben) meghatározott értéke. Az előbbiek szerint meghatározott árfolyamnyereségből származó jövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 25 százalék. A személyi jövedelemadót a visszavásárlás időpontjára kell megállapítani, a kifizetőnek (a kft.-nek) kell megállapítania, az Art.-ben meghatározottak szerint bevallania, és befizetnie a 2008-ban, a visszavásárlás időpontjában érvényes rendelkezések szerint. Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a törvényben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3579
Kapcsolódó tárgyszavak: