Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát

Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 159. §-a rendelkezik a számlakibocsátási kötelezettségről. A (2) bekezdés a) pontja szerint akkor is, ha részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet. Ebből az következik, hogy a webáruháznak a részére küldött pénzről – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség

Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet (Rendelet) 2. § 29. pontja határozza meg a kistermelő fogalmát. Kistermelőnek minősül a Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] 1. A bizalmi vagyonkezelői szerződésnek ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie. A vagyonrendelő szerződéssel ruházza át a vagyonelemeket a vagyonkezelőre. Fontos, hogy bizalmi vagyonkezelés akkor jön létre, amikor a tulajdonos személye is megváltozik a szerződés aláírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Külföldi nagykövetség támogatása

Kérdés: Társasági adóval kapcsolatos a kérdésem. Amennyiben a cégem a Ljubljanai Magyar Nagykövetséget kívánja támogatni, amelynek külföldi székhelye és adószáma van, jól gondolom-e, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lesz a támogatás összege, tehát meg kell növelnünk a támogatás összegével a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja szerint nem minősül a vállalkozási tevékenyég érdekében elismert ráfordításnak, ha az adózó az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül ad támogatást, juttatást, véglegesen pénzeszközt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére elszámolhatók-e különböző költségek?

Kérdés: Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az egyesület létesítő okiratában a cél szerinti tevékenységként a természetjárás, túraszervezés is szerepel, így az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján elszámolható az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki sem a pontos tényállás, sem az adóhatóság álláspontja, sem pedig az, hogy milyen vagyontárgyon létrejött tulajdonosi közösségről van szó. Ezért választ csak általánosságban, illetve feltételezésekkel van módunkban adni.A Htv. 35. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 17. § (2) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, azaz áfafizetési kötelezettség, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az az Áfa-tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda mérlegbeszámolóját kötelező-e közzétenni a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja alapján egyéb szervezetnek minősül, így az ügyvédi iroda könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés:

Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa–Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.

Részlet a válaszából: […] Ha a jármű megfelel az Szja-tv. 3. § 45. pontjában megfogalmazott személygépkocsinak, akkor a kft.-nek cégautóadót kell fizetni a magáncélú használatra tekintettel. Ez esetben a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Interneten értékesített termékek számlázása

Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 55. § (1) bekezdése határozza meg a teljesítés fogalmát, mely egyben a számlázás időpontja szempontjából is döntő jelentőséggel bír. Eszerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
1
2
3
30