Kulturális járulékfizetés az alvállalkozónál

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem terheli az alvállalkozót ilyen kötelezettség.A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet 5. §-a alapján: a rendelet szerinti kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Pályázati díjak számlázása, áfája

Kérdés: Különböző pályázatok benyújtásának feltétele a pályázati díjak előzetes befizetése. A pályázati díj a pályázandó támogatásnak általában a 2-5 ezreléke. Újabban ezen összegeket számlázzák, méghozzá 25 százalékos áfával. Kell-e számlázni és áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] A pályázati díjak adómértékének megállapításánál elsődlegesen azt kell eldönteni, hogy a pályázati díj tárgyi adómentes közigazgatási szolgáltatás ellenértékének minősül-e (Áfa-tv. 2. számú mellékletének 20. pontja), vagy valami másnak.Önmagában a díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékot terhelő adó attól függ, hogy a bt. tagjai kizárólag magánszemélyek, magánszemélyek és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, illetve vegyesen magánszemélyek és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Kisvállalkozásnak minősülő belföldi kft. élhet-e beruházásai után az adózás előtti eredménycsökkentéssel, ha tagjai: két cég (30 és 24 százalékkal) és két magánszemély (30 és 16 százalékkal)?
Részlet a válaszából: […]

A kft. nem csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévi – a feltételeknek megfelelő – beruházás értékével, mivel tagjai nem kizárólag magánszemélyek.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Kisvállalkozói adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy bt. tulajdonosai (tagjai) egy magánszemélyekből álló kft. és egy magánszemély. Jogosult-e a bt. a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vehető adózás előtti eredmény csökkentésére a beruházásai után?
Részlet a válaszából: […] A bt. nem jogosult az adózás előtti eredmény csökkentésére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése szerint az adózás előtti eredmény csökkentésére (az egyéb feltételek teljesülése esetén is) csak az a társaságiadó-alany jogosult, amelynek az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Ennek alapján helyesen tartotta nyilván a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú társaságnak és az általa fenntartott oktatási intézménynek az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján kell meghatároznia az adómentes reprezentáció összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóra az Szt. hatálya nem terjed ki, így az egyéni vállalkozó beszámoló készítésére nem kötelezett.Az alapítvány az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 20. számában a 394. kérdésre adott válaszban. Itt csak a konkrét kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.A már közzétett beszámoló (1999., 2000. évre vonatkozóan) adatai nem felelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
27
28
29
30