199 talált állásfoglalás a jóváírás kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: Katv.-adóalany az adó és az adóelőleg számításánál figyelembe veheti-e korrekciós tételként a vevőtől kapott előleget? A törvény csak a kölcsönt, hitelt említi, az előleget nem. Véleményem szerint, mivel még teljesítés nem történt, a jóváírás időszakában csökkentő, a szerződés szerinti teljesítés napján növelő tételként kellene figyelembe venni.

Kérdés: Számos észrevétel érkezett a Számviteli Levelek 282. számában az 5790. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan. Valamennyien a NAV 3002/2013. útmutatójában foglaltakra hivatkoztak, mely szerint "nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés". Ennek az ellenkezőjét állítja a válasz.

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?