1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által [a 71. § (2) bekezdésében felsorolt], az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Az Szja-tv. 71. § (3) bekezdése szerint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához a (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell-e venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott?

Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: Budapesti kft.-nk új munkavállalót alkalmaz területi képviselői munkakörben, aki vidéken lakik. A szükséges ismeretek elsajátításához a betanulási időszakban (kb. 2 hónap) a cég Budapesten biztosít számára szálláshelyet (nem munkásszállás). A felmerülő szállásköltséget a számla alapján elszámolhatja-e a cég, mint igénybe vett szolgáltatást, és így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a szállás juttatása oktatáshoz kapcsolódik? Az oktatást (betanítást) a cég többi munkavállalói végzik, erről dokumentáció nem készül. (Más dolgozó számára nem biztosít a cég szálláshelyet.)

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató betéti társaság terület alapú támogatásban [18/2005. (III. 18.) FVM rendelet], anyatehéntartás, extenzifikációs támogatásban [28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet], kamattámogatásban [6/2004. (I. 22.) FVM rendelet] részesül. A támogatások pénzügyi rendezése (a kamattámogatás kivételével) általában a tárgyévet követően történik. Hogyan kell ezeket helyesen elszámolni? Hogyan kapcsolódik az elszámoláshoz a társasági adó?

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?