Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

36 találat a megadott kamat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kamatcsereügylet veszteségének elhatárolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Az ingatlant 2020-ban vásárolta a társaság, amelyhez nagy összegű beruházási hitelt vett fel 23,5 millió euró értékben egy belföldi banktól 2020. 09. 25-én, 3 éves futamidőre, a futamidő vége 2023. 09. 29., a törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A hitelkamat egy rögzített és egy változó kamatlábból áll, esetünkben 3 havi EURIBOR + 2%. A társaság kamatcsereügylet keretében kívánja csökkenteni a változó kamatlábból adódó kockázatot, amely ügyletet a beruházási hitelt nyújtó bankkal kötött, a kötési árfolyam -0,25%. A kamatelszámolás és a kamatcsereügylet elszámolása egyaránt negyedévente történik, az első elszámolási időszak 2020. 09. 25-től 2020. 12. 28-ig tart. A társaság nem választotta az Szt. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelést, és az ügylet nem minősül fedezeti célú kamatswapügyletnek. Év végén a társaság az utolsó kamatfizetés időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamat) és a fizetendő kamatkülönbözetet (a swapügylet eredményét) egyaránt elhatárolja a 2020. 12. 29-től 2020. 12. 31-ig terjedő időszakra az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontja és 44. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Az Szt. alapján a kamatcsereügylet származékos ügyletnek minősül, és felmerül a 44. § (5) bekezdés c) pontja alkalmazásának kérdése, amely alapján el kell határolni a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és c) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget. Az Szt. alapján a kamatswap esetén belső érték az aktuális változó kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet, 2020. 12. 31-én a 3 havi EURIBOR árfolyama -0,542%. Értelmezésünk szerint a 2020-as év végén a 2020. 12. 31-én érvényes 3havi EURIBOR és a kötési árfolyam (-0,25%) közötti különbözet alapján a 23,5 millió EUR hitelre, a futamidő végéig számított kamatkülönbözetet el kell határolni. Ez azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet 0,292%, amit a futamidő végéig tehát 1001 napra el kell határolni, nagyságrendileg 196 ezer euró veszteség elhatárolását jelenti 2020. 12. 31-én. Helyes-e a kamatcsereügylet veszteségének elhatárolására vonatkozó következtetésünk?
Részlet a válaszból: […]elhatárolásként kell kimutatni a mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, az adott esetben az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamatot), mivel az csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel (az adott esetben a második elszámolási időszak végén).Az Szt. 44. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint: passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a nem fedezeti célú kamatswapügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti (az adott esetben 2020. 12. 29.-2020. 12. 31. közötti) időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig (ez a kérdés szerint valamikor 2021 márciusában van).Bár származékos ügyletnek minősülnek a nem fedezeti célú swapügyletek is, általános számviteli szabálynak tekintendő (más törvények esetében is), ha valamilyen ügyletet a törvény külön, tételesen szabályoz, akkor az általános szabályokat tartalmazó rendelkezéseket nem kell (nem lehet) alkalmazni. Jelen esetben ilyen szabályt tartalmaz az Szt. 44. §-a (5) bekezdésének c) pontja, amelyet nem indokolt alkalmazni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8515
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Hitelmoratórium alatt a kamat elszámolása

Kérdés: Az alapítvány mikrovállalkozások hitelezésével foglalkozik. Tevékenységét az Szt. és az egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet szabályozza, a Hpt. nem vonatkozik rá. A mikrovállalkozások, amelyeknek az alapítvány hitelt nyújtott, éltek a hitelmoratórium lehetőségével, és sem hiteltörlesztést, sem kamatfizetést nem teljesítenek az alapítvány felé. El kell-e bevételként számolni a 2020. évre járó kamatokat, amelyek fizetése a későbbiekben, a moratórium lejárta után fog megtörténni? Amennyiben igen, aktív időbeli elhatárolásként vagy követelésként kezeljük a kamat összegét? Milyen minősítési elvek alapján történjen az adósok minősítése, hiszen semmilyen új információ nem áll rendelkezésre az adósok törlesztési képességéről és hajlandóságáról?
Részlet a válaszból: […]következik, hogy az esedékes hiteltörlesztést, az esedékes kamatfizetést az adósnak csak 2021. június 30-a után kell teljesítenie. Az azonban nem következik, hogy a hiteltörlesztési moratórium letelte után a tőketörlesztést, a kamatfizetést nem kell teljesítenie. Így a változás csak annyi, hogy a 2020-ban esedékes és még nem teljesített törlesztéseket, kamatfizetéseket nem az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell könyvelni, hanem az adóssal szembeni követelésként, mivel a hitelmoratórium miatt még 2020. december 31-én nem esedékes.A követelésekhez kapcsolódó céltartalékképzésre nehezebb egyértelmű választ adni. A meghitelezett mikrovállalkozásokkal szembeni vevőkövetelések (ideértve a hitelmoratórium miatti követeléseket is) minősítésétől azonban - a veszélyhelyzetre tekintettel - nem lehet eltekinteni. Az adósminősítésnek alapvetően az egyedi adósra vonatkozó információkon kell alapulnia (különösen akkor, ha a mikrovállalkozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8442
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kölcsön szokásos piaci kamata

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Részlet a válaszból: […]ár meghatározásának módszereit a Tao-tv. 18. §-a sorolja fel, és a részleteket az OECD-irányelvek tartalmazzák. Szóba jöhet itt szokásos piaci árként, illetve annak kiindulásaként az a kamat, amelyet például a társaság hitelintézete számít fel az általa nyújtott kölcsönre. Lehet kiindulni a több hitelintézet által felszámított kamatok átlagából, vagy az interkvartilis tartomány alapján is. Jó, ha az összehasonlításhoz az adott kölcsön feltételeihez közel álló hitelek kamatát veszik figyelembe.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7121
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszból: […]bruttó módon tüntette fel a kamatot, külön sorban a levont kamatadót, ehót, meg az a bank is, amelyik a levonásokat megjegyzésként tüntette fel. Így az a helyzet állt elő, hogy például az egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékadót fizetett, vagy az evás egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót és evát fizetett.Pénztárkönyves könyvelés az Szt. hatálya alá tartozó egyéb szervezeteknél is előfordulhat, ha egyszeres könyvvitelt vezetnek. Azonban ezen szervezetek szabad pénzeszközei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszból: […]szabályok diszpozitívak. A szerződéses szabadság elvével összhangban a felek a törvényben meghatározott kamat mértékétől mindkét irányban eltérhetnek, azaz szabadon köthetnek ki akár magasabb, akár alacsonyabb mértékű kamatot. Így az alacsonyabb mértékű kamat akár nulla százalék is lehet, mivel alsó korlátot (minimális mértékű kamatot) a Ptk. nem tartalmaz a vállalkozások egymás közötti kapcsolatában. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti két kft. nem kapcsolt vállalkozás. Ha kapcsolt vállalkozás, akkor a szokásos piaci ártól (kamatmértéktől) való eltérés összegével a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt módosítani kell. Ha a kft. magánszemélynek ad kamatmentesen kölcsönt, akkor a magánszemélynek az Szja-tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelme lesz. Kamatmentes kölcsön esetében a kamatkedvezményből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5084
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kiegyenlítetlen járó kamat

Kérdés: A kft. hitelt nyújtott egy másik kft.-nek 2007. évben. Szerződés szerint a 2007. évre járó kamatot aktív időbeli elhatárolással a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolta. A kamat 2011 áprilisáig sem folyt be. Mi ilyenkor a helyes számviteli elszámolás? Az adózásban szükséges a korrekció?
Részlet a válaszból: […]már több mint három év eltelt, felmerül a kérdés, hogy eddig miért nem intézkedtek. A kölcsönszerződésben foglaltak megsértése miatt az adóst fel kellett szólítani, esetleg perelni, végrehajtást kérni stb. Ha ezt megtették, akkor az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott járó, de még nem esedékes kamat is jogszerűen követelhető követelés, és mint ilyent kell az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján minősíteni. Ha megfelel a behajthatatlan követelés követelményének, az időközben a járó, de nem esedékes kamatból esedékessé (követeléssé) minősült kamat, akkor behajthatatlan követelésként le kell írni. Ha a behajthatatlanság ténye és mértéke nem bizonyítható, akkor elengedett követelésként kell az eredmény terhére elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5041
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?
Részlet a válaszból: […]szja-bevallást az adott naptári évről (az adott esetben 2009. évről) kell elkészíteni. És így abban 2009. évi bevétel a 2008. és a 2009. évben nyújtott kölcsönök utáni kamat is. A 2009. évi kapott bevételből vonhatja le a tulajdonos az igazolt költségként a bankbizonylatok alapján kamat címén fizetett összeget. Kérdés azonban az, hogy a 2008. és a 2009. évben megfizetett kamatot, vagy csak a 2009. évit? A kérdésre a válasz az Szja-tv. 2009-ben hatályos 4. §-ában keresendő. Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja-tv.-ben elismert költségekkel csökkentett része. A (3) bekezdés alapján költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4916
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Pótbefizetés után kamat

Kérdés: Anyavállalatként a leányvállalatunk veszteségének fedezetére pótbefizetést eszközlünk. Kell-e kamatot számolni és hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszból: […]pótbefizetést a lekötött tartalékba helyezi az elszámolási betétszámlával szemben (T 384 - K 414). A pótbefizetés nem kölcsön, így a kölcsönnyújtásra jellemző kamatfizetés kikötése a pótbefizetés esetében értelmezhetetlen (a kamat - az adott esetben - növelné a leányvállalat veszteségét, amelyet újabb pótbefizetéssel kellene ellentételezni). Ha az előbbiek ellenére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4803
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Szokásos piaci kamat

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.
Részlet a válaszból: […]amely nem alkalmas a kamat szokásos piaci árának meghatározására. A szokásos piaci kamatot hasonlóan kell meghatározni, mint más termék, szolgáltatás szokásos piaci árát. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy hasonló kockázattal, hasonló
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4777
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Kereskedelmi hitel kamata

Kérdés: Kell-e a kereskedelmi hitel kamatára áfát felszámítani? Gyakori esemény a gazdaságban, hogy a cég partnerei termelési ráfordításait úgy finanszírozza, hogy részükre kereskedelmi hitelt folyósít, azaz az általa számlázott termékek ellenértékét halasztott fizetéssel számlázza.
Részlet a válaszból: […]összegű ellenértékre kell az áfát is felszámítani. Megállapodhatnak a felek azonban abban is, hogy a teljesítést (a termékértékesítést) követően az adásvételi szerződést "átalakítják" a fizetési feltételek vonatkozásában kölcsönszerződéssé, a kölcsönszerződés jellemzői (a kölcsön összege, kamata, visszafizetésének időpontja stb.) kikötésével. Ezzel a vevőkövetelés, illetve a szállítói tartozás helyébe a kölcsönkövetelés, illetve kölcsöntartozás lép. Ez esetben az adásvételi szerződésben normál árban, normál fizetési határidőben állapodtak meg, a normál ár kerül áfával számlázásra. Nincs szó az adásvételi szerződésben halasztott fizetésről (erről - más formában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4694
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 36 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést