Biztosító kártérítésének könyvelése

Kérdés: Céges autónknak káreseménye volt. A biztosító fizeti a nettó összeget, az áfát pedig a cég. A teljes összegről kaptuk meg a számlát. A nettó összeget hova kell könyvelni? (Nálunk nem jelentkezik költségként.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés zárójeles része nem veszi figyelembe, hogy a céges autót érte kár, amelyet meg kellett javíttatni, a javítás költségeit (itt a nettó összeget) a cégnél költségként el kell számolni, függetlenül attól, hogy azt a biztosító megtérítette.A javítást végző cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...követeléseket is, a 77. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelések kivételével. A kivételek közé tartoznak:– a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,– a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget. Amennyiben a tűz a tárgyévben volt, a biztosító a kárt a következő üzleti évben, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...igen, de a felmerülés körülményeire minden esetben tekintettel kell lenni.Mikor költség? A társaság tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény következtében javítani kell. A személygépkocsi a társaság saját tárgyi eszköze, amelynek a mások által végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...de az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódnak. Ilyennek tekinthetők az elemi kárral, a káreseményekkel kapcsolatos költségek is.Elemi kár esetén is felmerült mentési, helyreállítási és hasonló, kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Kártérítésről számla

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti a szerződésben rögzített, vagy különmegállapodás, illetve bírósági határozat szerinti összegben. A kártalanítás a káreseményből adódó tényleges kár megtérítésén túlmenően vagy (a kár bizonyítása helyett) ahelyett a károsult az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Aszálykár

Kérdés: Mikor beszélünk aszálykárról? Van százalékban meghatározott terméskiesés, amikor számolhatunk vele? A kárenyhítési alap a 30%-os terméskiesést nevezi térítési igényre jogosultnak, és aszálykárosnak a növényt.
Részlet a válaszából: […] ...törvény rendelkezik. A törvény szerint aszálykár a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. A hozamcsökkenés mértékére vonatkozóan azonban a törvény nem ad választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szemben kell elszámolni (T 523 – K 9648). A javítási költség dokumentuma lehet a biztosító nevére szóló számla másolata, vagy a káreseményről készült jegyzőkönyv, vagy hasonló javítások számított összege.Ha a biztosító kicseréli a gépjárművet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a 6897. kérdésre adott válaszban.Egyéb pontosítások:Az egyéb követelések között kell kimutatni a peresített követelésekből – a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a bérbeadó áll közvetlen kapcsolatban a biztosítóval, a javítás költségeiből a biztosító által megtérített összeget (az önrészen felüli részt) – a biztosítóval történt elszámolás alapján – nála kell könyvelni. Ebből az következik, hogy a bérbeadó csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
1
2
3
5