Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott kártalanítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kártérítés vagy kártalanítás

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?
Részlet a válaszból: […]bizonyítása helyett), a károsult kárán túlmenően az egyéb kárát (például az elmaradt hasznot) is rendezteti. A kártérítés valóban nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, a kártalanítást viszont a károsultnak az áfa felszámításával számláznia kell, a továbbszámlázása is áfaköteles.A kérdésben leírtak alapján a károsult a kérdező cég felé ténylegesen felmerült költségeket számlázott, ennek feltételezésével csak a ténylegesen okozott kára megtérítését kérte. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor a károsult cégnek nem kellett a tényleges kárt számláznia, elegendő csak annak összegét közölni a kérdező céggel, és így szóba sem kerülhet az áfa felszámítása. Ha a kérdező cég az általa rendezett kártérítési összeget továbbhárítja alvállalkozójára, akkor a kérdező cégnek sem kell számláznia az alvállalkozója felé, és így az áfát sem kell felszámítani.A károsult által történő számlázás az áfa felszámításával akkor lenne jogszerű, ha a károsult olyan munkákat végzett el, amely munkákat a károkozónak kellett volna elvégeznie. A kérdésben leírtakból nem ez következik. A vita elkerülhető lett volna, ha a károsult az üzemszünet elrendelésével kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6928
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bonifikáció miatti eltérés számlázása

Kérdés: Olajosnövény-kereskedelemmel foglalkozó társaság 2012 októberében napraforgót értékesített, szerzett be. Novemberben kézhez kapta a magas olajsavtartalom miatt számlázható bonifikációról szóló értesítést. Helyesen jár el a társaság, ha mind a bejövő, mind a kimenő számlái helyesbítő számlák lesznek? A számlán elegendő-e a bonifikáció feltüntetése egy sorban? A helyesbítő számlát milyen időszakra kell könyvelni? Melyik hónap bevallásában kell szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]számlával egy tekintet alá eső okiratot (a gyakorlat szerint helyesbítő számlát) kell kiállítani, amely lényegében csak a bonifikációval kapcsolatos értékadatként a számlázott és az elfogadott értékek közötti különbözetet tartalmazza.A helyesbítő számla szerinti értéket a könyvelési nyilvántartásokban az eredeti teljesítési időponttal kell rögzíteni, mind az értékesítésnél, mind a beszerzésnél.A helyesbítő számla szerint a módosítás eredményeként- nőhet az áfa alapja és így a fizetendő áfa összege (ez esetben a fizetendő áfát az eredeti teljesítési időponttal, az adott esetben önellenőrzéssel kell bevallani, ez következik az Áfa-tv. 55-56. §-aiból;- csökkenhet az áfa alapja és így a fizetendő áfa összege [ez esetben az Áfa-tv. 78. §-a (3) bekezdése alapján a megállapított fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, amikor az eredeti számlát módosító számla a rendelkezésre áll];- nem csökken[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5785

3. találat: Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása

Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
Részlet a válaszból: […]forintban fizetett összeg), de lehet elmaradt haszon is (mivel a kisajátítással érintett területen nem folytatható a tevékenység). Az első esetben a cég által az őstermelőnek tovább fizetett összeg az őstermelőt ténylegesen ért kárral azonos összeg, amely veszteséget téríti meg a cég által átadott bevétel. A második esetben viszont vagy van kimutatott kár (de nem annyi, mint az a bevétel, amit az őstermelő kap), vagy nincs. Akár az egyik, akár a másik eset áll fenn, az őstermelő tevékenységéhez kapcsolódik a bevétel, amely áfaköteles, és indokolt számlázni, a cégnél pedig a számla alapján fizetett - áfa nélküli - összeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Ha a cég nem az őstermelő tényleges kárát téríti meg, a megtérítendő összegről a cég és az őstermelő állapodjon meg.Az utolsó kérdés megválaszolásához a kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5622
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kártalanítás áfája

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő - ma hotel - udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]szól, a kártalanítás külön fejezetben nem jelenik meg. Más jogszabályok a kártérítést és a kártalanítást mint szinonim fogalmakat használják.) Tételes jogszabályi előírás hiányában induljunk ki a Ptk. 6. §-ának előírásából. E szerint a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A kérdésből is kitűnik, hogy a hotel üzemeltetője tűrni tartozik a korábban okozott környezetszennyezés kármentesítési munkáinak végzését. Az, hogy tűrni tartozik, önhibáján kívül károsodás éri, az így okozott kárnak az egészében vagy részben való megtérítését kérheti az ezt okozó személytől, akit - nemfizetés esetén - a bíróság kötelezhet a megtérítésre. A hotel üzemeltetője által benyújtott kárigény alapján megállapodás született a kárigény kártalanítással történő rendezéséről. Milyen kára keletkezett a hotel üzemeltetőjének? Miben nyilvánul meg a kár? A kérdés szerint a hotel a munkálatok alatt részlegesen működött, a zajhatás növekedett, a hotel udvarra néző szobáinak kiadhatósága korlátozott volt. Mindez nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy a kármentesítés során kevesebb volt a vendég, kevesebb volt a bevétele, úgy is lehet fogalmazni, hogy elmaradt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3143
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kártérítés vagy kártalanítás

Kérdés: A termelőszövetkezet 2005-ben az áramszolgáltatótól taposási kár címén 2 hektár árpa, 3 hektár búza és 15 hektár szántóterület után 1300 E Ft kártérítést kapott. Számlát nem kellett kiállítani. Az Szt. előírásainak megfelelően a kapott összeget egyéb bevételként számolták el, a Számviteli Levelek 171. kérdésre adott válaszának megfelelően. Az APEH-ellenőrzés kártalanításnak tekintette a villamos energiáról szóló törvény 69. §-a alapján, ezért áfakötelesnek minősítette, és mint ilyent számlázni kellett volna. Ebben az esetben a taposási kár kártalanítása történt? Pótlólag számlázni kell-e? Vagy az adóhatóság jogerős határozata szerint kell könyvelni, mint szolgáltatást?
Részlet a válaszból: […]használatának akadályozásával (korlátozásával) okozott kárt, valamint az ingatlan értékcsökkenését az ingatlan tulajdonosának, használójának köteles megtéríteni. A VET hivatkozott előírása szerint tehát az áramszolgáltatónak az okozott kárt kell megtérítenie. A törvény indokolása szerint: az idegen ingatlanokon alapítható jogokért a törvény - összhangban a Ptk. 108. és 171. §-aiban foglaltakkal - kártalanítási kötelezettséget ír elő. Kártalanítási kötelezettségénél fogva a jogosult köteles megtéríteni a kárt. A VET végrehajtásáról rendelkező 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 80. §-ában az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár kártalanítási összegéről rendelkezik. Sajnálatos módon az Áfa-tv. nem tekinti azonosnak a kártérítést és a kártalanítást. A kártalanítás áfaköteles, míg a kártérítés nem minősül ellenértéknek, ezért nem áfaköteles. Ebből következően, az ellenőrzés megállapítása legfeljebb bírósági úton vitatható. A kérdés szerint az adóhatóság határozata jogerőre emelkedett. Az áramszolgáltatótól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2957
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]korábban elszámolt értékcsökkenési leírást is figyelembe véve - a felújítás teljes értéke megjelenik adóalap-csökkentő tételként. A kártalanítás összegét az Szt. 77. §-a (2) bekezdése szerint kell az egyéb bevételek között elszámolni. Időbelileg a már megkapott kártalanítási összeget akkor lehet és kell elhatárolni, ha az ingatlan átadása még nem történt meg. Ha az ingatlant az egyháznak visszaadták, az ingatlan könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között - mint tárgyi eszköz "értékesítés"-t - kell elszámolni, és ezzel egyidejűleg a korábban kapott és elhatárolt kártalanítást meg kell szüntetni, illetve az ingatlan átadása után kapott kártalanítási összeget a folyósítás időszakában kell az eredmény javára elszámolni. A kártalanításként kapott összeget nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 875
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt előírásból következően a kártérítés nem ellenérték, így utána áfafizetési kötelezettség sincs. Az adott esetben azonban joggal vélelmezhető, hogy nem a Ptk. szerinti kártérítésről van szó, inkább a telephely használati jogának átengedéséről. Ez viszont az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint szolgáltatásnyújtás és áfaköteles. A telephely használati jogának átengedését a számviteli előírások szerint is számlázni kell, azt az értékesítés árbevételeként kell elszámolni. Csereingatlan esetén az új Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 77. §-a (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A leírtakból következik, hogy a szerződésben (csereszerződésben) rögzíteni kell a cserébe adott ingatlan értékét, ami valójában a cserébe kapott ingatlan eladási árával egyezik meg. A csereingatlanok értékét számlázni kell (az áfa felszámításával), és a cserébe adott ingatlan számlázott, áfa nélküli értékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 407