Minibárból történő értékesítés

Kérdés: A szálloda a vendégek szobájában ún. minibár elhelyezésével is emeli a vendéglátás színvonalát, ahonnan a vendég önkiszolgálja magát. A feltöltött hűtőszekrényekben – többek között – szeszes ital is van a választékban. A minibár szolgáltatásnak vagy italértékesítésnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szállodai szolgáltatás ára (a szobaár) a minibár használatát, a minibárban lévő áruk, szeszes italok ellenértékét nem foglalja magában, így az, hogy a vendégeknek minibár áll a rendelkezésére, nem tekinthető szolgáltatásnak. (Ha szolgáltatásnak tekintenénk, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Lebontott tárgyi eszköz vételének elszámolása

Kérdés: Az eladó cég eddigi üzemi tevékenységét megszüntette. Az üzemi tevékenység végzéséhez használt berendezés egy részét eladja azzal a feltétellel, hogy a berendezést a vevő cég lebontja, és az eladó telephelyéről elszállítja. A számlán tárgyieszköz-értékesítés szerepel. A vevő cég könyvelheti-e az így számlázott beszerzést anyagvásárlásként, ha az elbontott eszközt csak hulladék anyagként tudja hasznosítani?
Részlet a válaszából: […] A vevő a számla alapján köteles az eszközbeszerzést könyvelni, természetesen figyelemmel az Szt. 23. §-a (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ezen besorolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka díjának elszámolásával a Számviteli Levelek 32. számában a 632. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt csak a kérdéshez kapcsolódóan válaszolunk.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályozásból az következik, hogy a bérmunkába adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Reexport elszámolása

Kérdés: Kereskedelmi cég a külföldi kikötőben vásárolt áruját egy másik, szintén külföldi országban értékesíti. Exportárbevétel-e az így realizált bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt termék – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének ellenértékét, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldi részére belföldön teljesített termékértékesítés áfája

Kérdés: Ha egy belföldi kft. külföldi vevő számára terméket értékesít, és a vevő belföldön a valutapénztárba az ellenértéket befizeti valutában, hogyan kell ezt elszámolni? Van-e áfafizetési kötelezettség? A teljesítés helye ugyanis belföld.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az exportértékesítés kritériumait. Ezek közül nemcsak az az ismérv fontos, hogy a vevő külföldi legyen, hanem az is, hogy külkereskedelmi áruforgalomban külföldre történjen az értékesítés. A kérdésben ez utóbbiakról nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a saját boltban egyaránt értékesítenek vásárolt és saját előállítású termékeket is, azokról mennyiségi nyilvántartást vezetnek. Így könnyen megállapítható, hogy vásárolt vagy saját előállítású terméket értékesítettek-e. Ez esetben célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Áruk leltártöbblete

Kérdés: A leltárhiány könyveléséről már volt szó. A leltártöbblet elszámolása viszont nem tisztázott. A leltártöbblettel az elábét kell csökkenteni, vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A készleteltérések rendezésével, könyvelésével részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 28. számában az 551. kérdésre adott válaszban. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:Leltárhiány, leltártöbblet csak annál a vállalkozónál keletkezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] A saját termelésű készletek saját boltban történő értékesítése nyilvántartásával, elszámolásával a Számviteli Levelek 4. számában a 66. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a bolti elszámoltatáshoz indokolt nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.