2189 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?

Kérdés: Kérdésünk a kkv-ra vonatkozó kedvezményes, 1%-os helyi iparűzésiadó-mértékkel kapcsolatos. Visszamenőlegesen egy társaságnál („A” Kft.) iparűzési adót vizsgálunk. Az „A” Kft. 3 vállalkozással (B, C, D) kapcsoltsági viszonyban áll. Konkrét kérdésünk a 4 vállalkozás árbevételének „összeszámítására” vonatkozik. Azt szeretnénk megállapítani, hogy jogosan vette-e igénybe az „A” társaság az 1%-os kedvezményes iparűzési adót a 2021–2022. adóévekben. A kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A 4 cég nemcsak a piacra dolgozik, hanem egymás között is vannak ügyleteik. A 2 verzió közül melyik a megfelelő számítás a 4 cég árbevételének összeadására?
1. A 4 társaság nettó árbevételét összeadtuk az egyedi beszámolóikból, nincs konszolidált beszámolójuk. Így a kiszámolt együttes értéket vizsgáltuk, hogy eléri-e a 4 milliárd forintot.
2. Le kell-e vonni a nettó árbevételből az összeszámításnál az egymás közötti ügyleteiket? Pl. a „B” cég nagy összegű, 2 Mrd Ft alvállalkozói munkát végez az „A” cégnek. Jelen példánkban ebben az esetben nem haladja meg a 4 milliárd Ft nettó árbevételt.

Kérdés: Visszlízing céljából vásároltunk tehergépkocsikat az EU-ból. A beszerzést készletre könyveltük a számlák szerinti árfolyammal. A lízingcég felé történő értékesítés és a lízingcég vissz-számlájának dátuma megegyezik. Mindkét számla eurós. Az EU-s cég számláját a lízingcég egyenlítette ki, és erről küldött nekünk egy folyósítási igazolást. Mely dokumentum árfolyamával kell a lízingkötelezettséget állományba venni? A lízingcég számlájának dátumával, vagy az általa átadott folyósítási igazolás dátumával?

Kérdés: Adott egy „A” társaság, amely rendelkezik ingatlan vagyonnal, és az adott adóévben ezt az ingatlant apportként átadja a „B” társaságnak, később ennek a „B” társaságnak a vagyoni részesedését megszerzi egy harmadik társaság még az adott adóévben. Mivel a „B” társaságban az adott évben apportként megszerzett ingatlan nem szerepel az utolsó rendelkezésre álló beszámolóban, és így az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az ltv.-ben meghatározott arányt, így nem tekintendő ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak. Tekintve, hogy az ltv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingó és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkezhet, az egyéb vagyoni betét megszerzése utána ezen kötelezettséggel nem kell számolni. Jól gondoljuk, hogy ha a harmadik társaság megszerzi a „B” társaság vagyoni részesedését, és az előzőekben felsorolt dolgok megtörténnek az adóévben, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A társaságnál felmerült, hogy különböző palackok után fizetett 50 Ft betétdíj számviteli elszámolása miként történik beszerzéskor és visszaváltáskor, továbbá, ha a beszerzett termékkel fizetett betétdíj egyáltalán nem kerül visszaváltásra?

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?

Kérdés: Egy normál áfakörbe tartozó szórakozóhely hétvégenként másnap hajnalig tart nyitva. Az online pénztárgép zárása ilyen esetekben van, hogy átcsúszik a nyitást követő nap hajnali 2-3 órára. Hogyha ez a hó végén vagy év végén történik szilveszterkor, akkor melyik napi bevételként kell elszámolni a bevételt, illetve melyik áfabevallásba kerülnek be a teljesítések? A napi forgalmi jelentés keltezése lesz a mérvadó, ami ilyenkor már a következő havi/évi bevételek közé tartozik?

Kérdés: Időszakos elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszakot követően kiállított számlán a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Pl. elszámolt időszak: 04. 02. – 05. 11. Számla kelte: 05. 27. Teljesítés időpontja: 06. 12. Fizetési határidő: 06. 12. Áfabevallás szempontjából melyik hónapban keletkezik a levonható áfa?