Beszámoló – év közben alapított, majd eladott társaság

Kérdés: A kft. 2025 áprilisában alapított egy társaságot, amelyet 2025 októberében értékesített. 2025. évre milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...2025. évi beszámoló formájának megválasztásakor csak az Szt. 9. §-a (2) bekezdése szerinti határértékeket kell számításba venni.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíthetőségének a lehetőségét, azaz a vállalt kötelezettség teljesítését is. Erre fel kell hívni a fenntartó figyelmét is.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében.)A helyesbítő számlák csökkentik a szállítóval szembeni – még nem rendezett – kötelezettség összegét is.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Társasház kivitelezése értékesítésre

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?
Részlet a válaszából: […] ...telkek között marad lakásonként, garázsonként részletezve, de azok bekerülési értéke alapján értékcsökkenést elszámolni nem lehet!(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?

Kérdés:

Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020. 04. 16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?

Részlet a válaszából: […] ...amely követelmények teljesülését számlabefogadói oldalon értelemszerűen üzleti ellenőrzési eljárással szükséges vizsgálni.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Zárolt számlán lévő pénz mikor írható le?

Kérdés: A kft. bankszámlájáról 2023. 05. 30-án elloptak 3800 ezer forintot. Ezt mint bűncselekményből származó követelést tartjuk nyilván. Hamar észrevették a lopást, ezért a pénz meglett, zárolták, ott van az MBH bankszámláján. A nyomozást még nem zárták le, az ügyvéd számtalanszor írt a rendőrségnek és más hivatalos szerveknek, hogy utalják vissza a pénzt. Semmi előrehaladás nem történt eddig az ügyben, nem is válaszoltak, nem kaptunk semmiféle tájékoztatást. Már nincs remény arra, hogy az MBH visszautalja a pénzt, pedig ott van a számláján. A kft. ki szeretné vezetni a könyvelésből ezt az összeget. Meddig kell várni, hogy ki lehessen vezetni? A társaságiadó-alapot meg kell vele növelni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerült ráfordítás az ellopott pénz egyéb ráfordításkénti elszámolása). Ezért is jobb várni.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Részlet a válaszából: […] ...terhelő közterheket, akkor bruttósítani kell a képzési költség összegét. A bruttósított összeg is bérköltségnek minősül.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Tárgyi eszköz áfája alanyi adómentesség választásakor

Kérdés: 2020. évtől áfakörös egyéni vállalkozó 2025. december 31-én ki szeretne lépni az áfakörből, 2026-tól alanyi adómentességet szeretne választani, jövedelmét az Szja-tv. rendelkezései szerint állapítja meg. A vállalkozó általános áfakörösként indult, a tárgyieszköz-beszerzéséhez kapcsolódó áfát levonta. Az alanyi mentesség választása a meglévő tárgyi eszköz használatában okozhat-e olyan változást, hogy alkalmazni kell az áfatörvény 135. §-a alapján a 60 hónapos utólagos figyelési időszakot? „Csak” az adózási mód változása megalapozza a tárgyi eszközök áfaarányosítási kötelezettségét akkor is, ha a rendeltetésszerű használatban nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti, és amelynek rendezésére a 153/C. § alkalmazandó. Az alanyi mentességbe való átlépést ilyen változásnak kell tekinteni.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át

Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaznia a pótbefizetés intézményét, ebben az esetben elegendő csak tulajdonosként alapító határozatot hozni a pótbefizetésről.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Megbízási díjak kifizetéskori adózása

Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kifizető az általa levont személyijövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
1
3
4
5
197