223 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?

Kérdés: Kozmetikai cég a termékeit szeretné reklámozni egy magazinban. Ezt úgy oldaná meg, hogy hirdetési felületet bérel a lapkiadó saját magazinjában, és egy termékmintát ad át a lapkiadónak. A lapkiadó azt saját költségén beragasztja a hirdetési felület megadott helyére, majd számlázza a hirdetési felületet a kozmetikai cégnek. A kozmetikai cég hogyan adja át a termékmintát? Számlázza? Ha számlázza, akkor az a lapkiadó tulajdonába kerül, és annak ingyenes továbbadása hogyan adózik? (A lapkiadónál már nem "termékminta" az átadott termék.) A lapkiadónál a termék beragasztása ingyenes szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? A számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerint bérköltség, amely megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Az 1872. statisztikai jelentés segédlete szerint – értelmezésünk alapján – bérköltség, a kitöltési útmutató szerint ugyan kereset, de nem bérköltség. Melyik az igazi?

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?

Kérdés: "A" belföldi adószámmal nem rendelkező Közösségen belüli vállalkozás, "B" belföldi vállalkozás, "C" belföldi vállalkozás. "C" vállalkozás a belföldön épülő új csarnokába "A" vállalkozástól megrendel egy komplett anyagmozgató berendezést helyszíni szereléssel együtt. "A" vállalkozás a berendezés gyártásának 90%-át és a helyszíni szerelést "B" vállalkozó részére kiadja. "B" vállalkozó az elkészült berendezést leszállítja közvetlenül "C" vállalkozónak, és a helyszínen be is szereli. "B" vállalkozónak "A" vállalkozó felé az Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése, vagy a 89. § (1) bekezdése szerint kell számláznia a gyártást és a szerelést?

Kérdés: A parkolóautomaták ürítése hetente történik. Az egyes automaták ürítésekor összesítő bizonylatot adnak a tárolt érmék számáról. Ürítés után a kft. telephelyén pénzszámoló gép segítségével megtörténik a tárolt termék újraszámolása. Az általunk számolt érmeszám rendszeresen eltér a parkolóautomata által kiadott bizonylaton szereplő érmeszámtól. A pénztáros által számolt összegről jegyzőkönyv készül, és a ténylegesen ürített összeg kerül a pénztárba bevételezésre. Hogyan kell megfelelően dokumentálni a parkolóautomaták tévedését? A tévedés számviteli elszámolása hogyan történjen?

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?

Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?