496 talált cikk a kiállítás kifejezésre

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.

Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden elő­rendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?

Kérdés: Az 5271. számú kérdésre adott válasz újabb kérdéseket vet fel. Az elhatárolások kapcsán mi a teendő azon időszaki szolgáltatásokkal, ahol az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlakibocsátó nem tud elkésni a számla kiállításával, hiszen a teljesítési időpont mindig a számlakiállítást követő esemény (a fizetési határidő)?

Kérdés: Külföldi anyavállalatunkkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat minden általunk belföldön gyártott terméket önköltség + 5% markuppal vásárolt meg tőlünk. A számlákat az anyavállalat különböző országokban lévő áfaregisztrációjára állítjuk ki az év során. Év végén a zárás keretében kerül sor az évi tényleges önköltség meghatározására, a már kiszámlázott összeghez viszonyítva a markuppal növelt összegre jóváíró, vagy még további terhelő számla kiállításával. Ezen utolsó számlát is szét kell bontani áfaregisztrációnként? Év közben a számlázásokat termékértékesítésként jelentettük az áfabevallásban. Könyvvizsgálónk szerint a költségátterhelés az Áfa-tv. hatályán kívüli tétel, így a végső számlát nem kell közösségi értékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként jelentenünk. Igaza van?

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. 2011. évben üzlethelyiséget vásárolt. A vételárat nyolc részletben fizették ki, előlegszámla kiállítása ellenében. Az ingatlan-adásvétel a fordított adózás szabályai szerint történt. Mivel az ingatlan áfája ebben az esetben fizetendő és levonható is egyszerre, mi a könyvelés menete?

Kérdés: Az eredeti számla eltűnt. Köteles-e a vevő a számla hiteles másolatát befogadni, vagy kikötheti-e, hogy ő csak az első példányra fizet, emiatt a számlát sztornózni kell, és újat kiállítani?

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?