Adóhiány következményei

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállás tekintetében olyan válasz,amely az adóhatósági megállapítás jogalapjára és összegszerűségére vonatkozik,jelen keretek között nem adható, hiszen annak elbírálása a hatósági jogkörtgyakorló szerv feladata, továbbá a tényállás sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Ügyfél utazási és szállásköltsége

Kérdés: Előadásra meghívott ügyfél utazási és szállásköltsége a meghívónál természetbeni juttatásnak minősül-e (az illető nem előadó, csak hallgató)?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenelfogadható alkalom különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások,az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók,kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések). A reprezentálástehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...összeg visszafizetését, a számlázott összeg helyesbítését jelenti.Ezért azt a gazdasági társaságnak helyesbítő számla kiállításával kelldokumentálnia, ami valójában a követelése helyesbítését eredményezi.Az Szt. 29. §-a (1) és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...javítási, szerelési és egyéb költségeinek áfája sem vonható le. A különbözet szerinti adózást választó adóalanybizonylatkiállítási kötelezettségét illetően az Áfa-tv. 63. §-ának (4)bekezdése alapján a továbbértékesítéséről nem állíthat ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján viszont az adófizetési kötelezettség(az áfabevallásba, az összesítő nyilatkozatba történő beállítás) a számlakiállítása napján keletkezik. Ebből következően, ha a német cég a kiszállítottgépalkatrészek egy részét visszaküldte, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

El nem ismert szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kifogásolt számla elismert részének lekönyvelése költségként, levonható áfaként mennyiben sérti, illetve sérti-e a számviteli törvény előírásait? Helyesen jártunk-e el, és ha nem, milyen szankcióval járhat? A szolgáltató a vele kötött megállapodás feletti összegben számlázott. A számla egy részét (a szerződés szerinti részét) elismertük és kiegyenlítettük, a másik részét pedig kifogásoltuk. A szolgáltató a jogos összegről nem állít ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást – kellett volna az általa elfogadott értékenköltségként elszámolni, és a szolgáltatótól kérnie a helyesbítő számlakiállítását és megküldését. (A számla elfogadott részének a pénzügyi rendezésenem mentesít a számlázási kötelezettség alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] ...sütő-, fűtőberendezés számlája10 százalékának megfelelő összegben árengedményt ad az áramdíjszámlábólhelyesbítő számla kiállításával, és ezen helyesbítő számla alapján csökkenti azárbevételt, a fizetendő áfát és a fogyasztóval szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magánbeszélgetések számlázása

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet a válaszából: […] ...arralehetőséget, hogy egyetlen számla különböző vevők, szolgáltatást igénybe vevőkrészére nyújtott szolgáltatásról kerüljön kiállításra (egyetlen számla nemlehet több vevővel szembeni követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] ...A közös költségmeghatározott szolgáltatások ellenértéke, amelyet az ezen szolgáltatásoknyújtójának számláznia kell. A számla kiállításánál pedig egyrészt az Áfa-tv.,másrészt az Szt. követelményeinek teljesülnie kell. Ezen követelményekből csakegyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Előlegszámla kezelése a teljesítéskor

Kérdés: A kibocsátott előlegszámlát kifizetik. Ezt követően történik az áru fizikai átadása és a teljes összegről a számla kiállítása. Ezzel egyidejűleg készül egy külön számla, amelyen az előleg negatív előjellel szerepel, "előleg vissza" jelöléssel. A vevő a két számla közötti különbözetet fizeti meg. Elfogadható ez így?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fogadható el.Az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mikor éskinek kell az előlegfizetésről számlát adnia. Ezt az előlegszámlát valójábancsak az Áfa-tv. 45. §-ában leírt esetben lehet helyesbíteni, azaz csak akkorlehet negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
1
34
35
36
46