496 talált cikk a kiállítás kifejezésre

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?

Kérdés: Társaságunk német anyavállalata osztrák leányvállalatával közösen vett részt egy hazai ipari vásáron. A kiállítással kapcsolatos költségeket a társaságunk nevére szóló számlák alapján mi számoltuk el és fizettük ki. Az osztrák leányvállalat a felmerült költségek jelentős részét megtérítené. Milyen módon számlázhatók ki ezek a költségek, és mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Cégünk garanciális javításokat végez. Ehhez a megvásárolt készletből használunk fel alkatrészeket. A szállítócég jóváíró számlát küldött a felhasznált alkatrészekre, de most változtatott, és csak egy jóváírási értesítést küld, amely tartalmazza a felhasznált anyagot és a munkák ellenértékét. Mi a helyes elszámolás?

Kérdés: A szárnyasok számlázását "szállítói számlainformáció" (belföldi számla) alapján végezzük. E "számla" mínusztételként tartalmazza a levonásokat (kobzás, apadó, beltartalom miatti levonás). A számlát azonos tartalommal, azaz nettó módon állítjuk ki, és a számla ezen összegét számoljuk el árbevételként. Helyesen tesszük?

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?

Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?