465 cikk rendezése:
411. cikk / 465 Evaalany személygépkocsi-értékesítése (eva)
Kérdés: Az evát választó, kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó 2003. évben értékesíti a 2001. évben vásárolt személygépkocsiját, amelyet igénybe vett vállalkozói tevékenysége során; társas vállalkozásban, mint tulajdonos, személyes közreműködéséért havonta díjazásban részesül; 2003. évben értékesíti ingatlanát, amely után szja-fizetési kötelezettsége áll fenn.
412. cikk / 465 Számla, nyugta kiállítása az áfakulcsok változása miatt
Kérdés: Az áfakulcsok változása miatt hogyan kell a nyugta-, illetve számlakiállítási kötelezettséget teljesíteni?
413. cikk / 465 Belső számla kiállítása
Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
414. cikk / 465 Az ügyvezető pénztárkönyvvezetése
Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?
415. cikk / 465 Számlázási program megőrzése, a számlák javítása
Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.
416. cikk / 465 Az előleg bizonylatolása
Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
417. cikk / 465 Számlázás a pénzügyi lízingnél
Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
418. cikk / 465 Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
419. cikk / 465 Számlázás nyugtával történt eladásokról
Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.
420. cikk / 465 Illetékbélyeg elszámolása
Kérdés: Társaságunk jelentős összegű illetékbélyeget használ fel peresítéseknél, különböző igazolások beszerzésénél. Eddig a postán az illetékbélyeg-vásárlásról számlát kaptunk, a számla alapján azonnal költségként elszámoltuk a kifizetett összeget. A felhasználást az analitikus nyilvántartásban kísértük figyelemmel. Év végén a fel nem használtak értékével a költségeket csökkentettük. December óta a posta nem ad számlát, csak bevételi pénztárbizonylatot állít ki. Ez esetben mi a szabályos elszámolás?
