Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott kiegészítő melléklet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszból: […]eredménye a saját tőkét 20 százalékot meghaladó mértékben növeli;- a korszerűbb anyagnak a felhasználásával az előállított és értékesített termékek közvetlen önköltsége oly mértékben csökkent, hogy ez a költségcsökkenés - az eladási ár csökkentése mellett is - az adózott eredményt a saját tőke 20 százalékát meghaladó mértékben növeli;- a társaság alapítására fordított összeg, ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;- a tulajdonolt társaságnál a vállalkozó tőkeemeléssel, részesedésvásárlással többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez, illetve a tőkeemelés, a részesedésvásárlás eredményeként tulajdoni hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, különösen akkor, ha a szerzésre fordított érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;- alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;- a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke meghaladta a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, valamint akkor, ha a megszűnt társaságtól kapott nettó eszközérték lényegesen kevesebb (legalább 20 százalékkal), mint a részesedés könyv szerinti értéke;- a tulajdonolt társaságba teljesített - üzleti éven belüli - pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;- a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha annak az eredményt módosító hatása meghaladja a befektetés értékének a 20 százalékát;- átalakuláskor, beolvadáskor, ha az átalakuló, beolvadó társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, befektetésének összege, eredményre gyakorolt hatása legalább 20 százalékkal módosul;- tartozásátvállaláskor a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;- tartozásátvállaláskor annál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az átvállalt tartozások együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;- követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;- kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az elengedett kötelezettségek együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;- pénzeszközök végleges átadásakor, ha a bármilyen jogcímen az üzleti éven belül átadott pénzeszközök együttes értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;- pénzeszközök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7115
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig - ha jól értem - azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszból: […]kettő nem haladja meg a határértéket, egyéb feltételek mellett, akkor a vállalkozás készíthet egyszerűsített éves beszámolót.Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót - az eddigieken túlmenően - a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalma- a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer ismertetése, annak főbb jellemzői, az alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszere, elszámolásának gyakorisága, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolása, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásuk;- a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások (új);- az ellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák hatásának bemutatása, ezeknek az eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatása, évenkénti megbontásban;- a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összege, a nevükben vállalt garancia, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei közlésével;- kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek, ha azok lényegesek, nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (az ügyletek értéke, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellege, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információk);- kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő kölcsönök, követelések, kötelezettségek bemutatása mérlegsoronként külön-külön az anya-, illetve leányvállalattal szemben;- azon kötelezettségek teljes összegének bemutatása, amelyeknek a hátralévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6772

3. találat: Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszból: […]hogy a számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak.Ezzel az új rögzítendő tétellel újabb vitatható szabályt kell a számviteli politikában rögzíteni, mivel a törvénymódosítás nem ad értelmező rendelkezést a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételekre, költségekre, ráfordításokra.Nem egyszerűsíti a kiegészítő mellékletet készítők feladatát az az előírás, mely szerint a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit is.Módosult előírások, pontosításokA kiegészítő mellékletben be kell mutatni - mint eddig is - a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indokolását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést. Ez azonban kiegészült azzal, hogy be kell mutatni a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni.A kiegészítő mellékletben meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók statisztikai létszámán, bérköltségén, személyi jellegű kifizetésein túlmenően a bérjárulékait is, mindegyiket állománycsoportonként megbontva.Részvénytársaságnál a kiegészítő mellékletben meg kell adni a kibocsátott részvények számát és névértékét részvénytípusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá - az új előírás szerint - az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat.A kiegészítő mellékletben meg kell adni azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6771
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kiegészítő melléklet - devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszból: […]történő értékelés kivételes szabály, az átlag-devizaárfolyamon történő értékelésből adódó különbözetet a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.A különbözet megállapításához azonban nem a bejövő és a kimenő számlákat kell újra átszámolni az átlagárfolyamon, hanem az eszközök és a kötelezettségek értékét kell az átlagárfolyam használatával is megállapítani.A mérlegfordulónapon meglévő, deviza ellenében beszerzett eszközök (tárgyi eszközök, készletek stb.), devizában fennálló követelések (vevők, értékpapírok, befektetések, devizaszámla), illetve devizában fennálló kötelezettségek (szállítók, hitelek stb.) forintértékét a bekerüléskor a külföldi pénzérték devizaeladási árfolyama alapján határozták meg. [Előfordulhat, hogy ezek közül a külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek már nem a bekerülési devizaeladási árfolyamon, hanem a mérleg-fordulónapi devizaeladási árfolyamon szerepelnek, mert az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a mérleg-fordulónapi értékelést végre kellett hajtani.]A leírtak alapján a kiegészítő mellékletben közlendő értékadatok megállapításához meg kell határozni az előző bekezdésben lévő eszközök és kötelezettségek bekerülési devizaértékének a devizavételi és devizaeladási árfolyama átlaga alapján számított forintértékét is. (Az idetartozó eszközöknél a számítást a mérleg-fordulónapi devizaérték alapján kell elvégezni, azaz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 738
Kapcsolódó tárgyszavak: