Találati lista:
1. cikk / 707 Adómentes kulturális szolgáltatások
Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
2. cikk / 707 Cégcsoport alapításának megünneplése
Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?
3. cikk / 707 Megbízási díjak kifizetéskori adózása
Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
4. cikk / 707 Négygyermekes anyák adókedvezménye
Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?
5. cikk / 707 Elhunyt tag örökösének szja- és szochokötelezettsége
Kérdés:
A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?
6. cikk / 707 Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
7. cikk / 707 Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?
Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
8. cikk / 707 Versenyen a helyezettek tárgynyereménye
Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
9. cikk / 707 Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban
Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
10. cikk / 707 Opciós jog is része a bizalmi vagyon induló vagyonának
Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?
