Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]napdíjátalány háromezer forint, feltéve hogy a munkáltató a kiküldetésre nem állapított meg legalább 500 forint napidíjat, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.A hivatkozottak alapján tehát - az adott körben - adómentesen adható a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a 3000 forint napidíjátalány.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja alapján kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Ahhoz tehát, hogy kiküldetésről lehessen szó, szükséges, hogy legyen munkahely, méghozzá a munkaszerződésben rögzítetten. A kérdés valójában arra irányul, hogyan kell értelmezni a munkahelyet a közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében.Ugyanis a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontja meghatározza a munkahely fogalmát, amely fogalom azonban nem egyértelmű, további értelmezést kíván. Munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. A meghatározás második feléből valójában az következik, hogy a gépkocsivezető munkahelye egyrészt a gépjármű, másrészt még az az útvonal is, ahol például az árufuvarozási tevékenységet végzi. (Valószínű,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem forintban.]Ha az euróban, USD-ben meghatározott díjat forintban fizetik ki, akkor belső szabályzatban rögzítendő az alkalmazásra kerülő árfolyam. Az euróban, USD-ben meghatározott napidíjat feltételezhetően a kiküldött dolgozó külföldön felmerült költségeinek a fedezetére adják, ezért célszerű olyan euró-, USD-árfolyamon azt forintra átszámítani, amennyiért a külföldi kiküldetés kezdő, illetve befejező napján a 30 eurót vagy a 38 USD-t a magánszemély meg tudja vásárolni, azaz banki eladási árfolyamon. Hasonlóan határozható meg a kényelmetlenségi díj forintösszege is, ha az a külföldön felmerült esetleges többletköltségeket fedezi. Az euróban meghatározott jutalom a kiküldött munkabérének minősül, és mint ilyennek a forintösszegét a munkabérhez hasonlóan kell meghatározni. Természetesen előre szabályozandó az alkalmazásra kerülő árfolyam.A számviteli törvény előírásai szerint- a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a külföldi napidíjat is, függetlenül attól, hogy terheli-e személyi jövedelemadó vagy sem;- a kényelmetlenségi díj, a jutalom a külföldön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]információt kérni arra vonatkozóan, hogy a magyar munkavállalót, illetve munkáltatóját milyen bejelentési kötelezettség terheli Ausztriában.Magyarországon biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény erejénél fogva jön létre. A Tbj-tv. tételesen felsorolja a biztosítási kötelezettség alá vont jogviszonyokat, amelyek jellemzően munkavégzéshez vagy tevékenység folytatásához kapcsolódnak. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor tehát annak van jelentősége, hogy a Tbj-tv. szabályai szerint az adott személy külföldinek minősül vagy sem. Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi jellemzően az, aki Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Így az Ausztriában dolgozó bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarországon marad biztosított.Ahogyan a válasz bevezetőjében bemutatott példában szerepel, a 183 nap átlépése miatt a külföldi államban végzett munka ellenértéke a külföldi államban, míg az adóévből fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon válik adóztathatóvá. Ahhoz, hogy a magyar cégnek ne kelljen adóelőleget levonnia, illetőségigazolást kell a magánszemélynek kérnie az osztrák adóhatóságtól.Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.A fenti főszabály alól kivételt képeznek a rövid távú kiküldetések. Amennyiben ugyanis a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de- a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben/a naptári évben/bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és- a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban,- és a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli,akkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországon marad. Azaz ha egy magyar munkáltató rövid, 183 napnál nem hosszabb időszakra küld ki egy magyar munkavállalót a külföldi államba, és a kiküldetés költségeit nem terheli rá a külföldi államban található telephelyére, a munkavállalónak csak Magyarországon keletkezik adókötelezettsége. A külföldi tartózkodás hosszát a fizikai jelenlét napjainak számán alapuló módszerrel kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy minden olyan nap, amelyben a magánszemély bármilyen rövid időszakot is a külföldi államban tölt (ide nem értve a külföldi országon megszakítás nélkül történő átutazást), egész napnak számít a 183 nap számítása szempontjából. Ez azt jelenti, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elszámolásának alapdokumentuma a kiküldetési rendelvény. A kiküldetési rendelvény tartalmi előírásaiból az következik, hogy minden kiküldetésről külön kiküldetési rendelvényt kell kiállítani, ami - nyilvánvalóan - nemcsak a ki- és hazautazás költségeinek az elszámolására szolgál.A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-a alapján hazautazás a tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A kérdésben leírt esetben valójában erről van szó, havonta egyszer.A kormányrendelet szerint:- tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;- lakóhely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen tartózkodik.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magánszemély a napidíjat euróban és előre kapja, az átadásra kerülő euró a valutapénztárban van. Az euró kiadását egyéb elszámolásra kiadott előlegként kell könyvelni az euró könyv szerinti (bekerülési) árfolyamán forintra átszámított összegben (T 3613 - K 382). Amikor a kiküldött visszaérkezett és elszámol, akkor kell a külföldi napidíjat az elszámolási számlán lévő árfolyamon a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 551 - K 3613).A külföldi napidíj előlegként történő átadásakor meg kell határozni az Szja-tv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint - az előző hó 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon - a magánszemély kiküldetésből származó bevételét, abból a magánszemély adóköteles jövedelmét, az adóalapot. Ebből azonban könyvelni csak a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, a járulékokat kell: T 4713 - K 462, 463-11. A magánszemély részére olyan igazolást kell adni, amely tartalmazza a külföldi kiküldetés - Szja-tv. szerint forintra átszámított - teljes összegét, abból az adómentes, illetve adóköteles összeget.Lényeges, hogy az euró költségkénti elszámolásánál alkalmazott árfolyamnak nem kell megegyeznie az Szja-tv. szerint alkalmazandó árfolyammal.Itt jegyezzük meg, hogy a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az igazolás nélkül elszámolható költség a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a Korm. rendelet szerint napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ebből az következik, hogy a napidíj 15 eurónál több is lehet, csak annak a 30 százaléka nem lehet több napi 15 eurónak megfelelő forintösszegnél.Ha a kiküldött a napidíjat euróban kapja, és akkor, amikor a kiküldetésből visszatért, akkor a kiküldöttnek euróban átadott napidíjat az euró könyv szerinti (bekerülési) árfolyamán forintra átszámított összegben kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 551 - K 382).A külföldi kiküldetés jövedelmének a megállapítása az előző bekezdésben leírtak szerint történik, legfeljebb az előző hónap lehet más.A repülőjegy beszerzésének elszámolása a kiküldetés befejezésekor történhet, természetesen a szervezet nevére szóló számla alapján. A kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell azt is, hogy a kiküldött repülőgépen történő utazásra jogosult. A repülőjegy megrendelése, díjának átutalása még nem jogcím a költségkénti elszámolásra. Így az átutalt összeget előlegként kell kimutatni (T 454 - K 384), amikor a kiküldött visszatért, akkor az igénybe vett szolgáltatás költségeként könyvelendő (T 526 - K 454), a szervezet nevére szóló számla alapján.A kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell azt is, hogy a kiküldött külföldön gépkocsit bérelhet, a szükséges tankolást elvégezheti, szállást bérelhet, és az ellenértéket saját bank-, illetve hitelkártyája használatával rendezheti. A bank-, illetve a hitelkártya használatánál azt is rögzíteni kell, hogy azok mögött forint vagy eurós folyószámla van. Természetesen minden költséget jelentő tételről a szervezet nevére szóló számla szükséges.Az elszámolást a kiküldött visszatérésekor kell elvégezni. Feltételezzük, hogy a szóban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).Az útvonal megadásával a futásteljesítmény előre meghatározható, a személygépkocsi kilométeróra-állásának alakulásával ezt csupán ellenőrizni kell.A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolás előtt a kiküldővel ellenőriztetni kell a kiküldetési rendelvényen lévő adatokat, elsősorban a kiküldetés tényleges megtörténtét, továbbá a km-ben mért futásteljesítmény helyességét.Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül - többek között - a kifizető (jelen esetben a civil szervezet) által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztás norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. E szerint kell eljárni külföldi kiküldetés esetén is, természetesen a magyar adóhatóság által közzétett, az elszámolás időpontjában érvényes üzemanyagárral.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámítása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A járművek, és így a személygépkocsik költségelszámolásának szabályait részletesen az Szja-tv. 3. számú mellékletének IV. pontja tartalmazza. Az itt található rendelkezések szerint, ha a magánszemély nem önálló vagy önálló tevékenységével összefüggésben járműhasználatra tekintettel költségtérítést kap, és azzal szemben útnyilvántartás alapján tételesen kíván költséget elszámolni, akkor annak feltétele a saját tulajdonú jármű használata. Ebben az esetben költségként elszámolható az üzemi, hivatali használatra eső - üzemanyag-felhasználás, - számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költség. A "saját tulajdonú jármű" fogalom alatt a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő, illetve zárt végű lízingbe vett járművet kell érteni, más - például hozzátartozó - tulajdonában lévőt nem. A tulajdonjogot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni, ami azt jelenti, hogy aki saját tulajdonú gépjármű használata miatt költséget számol el, annak ezeket az igazolószelvényeket adóbizonylatként kell megőriznie. Csak a saját tulajdonú személygépkocsi esetében lehetséges, hogy az üzemanyagköltség-számlák alapján történő tételes elszámolás helyett a magánszemély az ún. általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazását válassza. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély igazolás nélkül kilométerenként 9 forintot számolhat el. Ebben az esetben azonban az üzemanyagköltségen kívül minden más költséget (javítás, biztosítás, mosatás, értékcsökkenési átalány stb.) elszámoltnak kell tekinteni, azaz a személygépkocsi-normaköltség alkalmazása mellett nincs lehetőség sem a gépkocsi használatával kapcsolatosan további számlával igazolt költség, sem az átalány szerinti értékcsökkenés elszámolására. Az általános személygépkocsi-normaköltséget és a tételes elszámolást egy adott személygépkocsi esetén adott évben nem lehet kombinálni, a költségelszámolásnál csak az egyik vagy a másik módszer alkalmazható. Nem kizárt azonban a nem saját tulajdonú jármű, és így a személygépkocsi üzemi célú használata sem, de az előzőekben leírtak szerint nem alkalmazható az ún. általános személygépkocsi-normaköltség (kilométerenként 9 forint) szerinti elszámolás választása. Ebben az esetben az üzemanyag-fogyasztás és a számla szerinti egyéb költség csak tételesen, számlák alapján számolható el, ha ezek a bérleti (használatbavételi) szerződés alapján a magánszemélyt terhelik. A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget, azaz az ún. általános személygépkocsi-normaköltség (kilométerenként 9 forint) szerinti elszámolást választja. Ha a kapott költségtérítéssel szemben a magánszemély utóbb (az adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja teljesíteni. Cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi a magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, és a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő tételes költségelszámolást alkalmazva költséget számolt el. (A cégautóadót mindig a tulajdonosnak kell fizetnie és nem a használónak.) Az adókötelezettség annak a hónapnak az első[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]életszerű az, ha a vidékre utazásnak más költsége nincsen, illetve az sem, hogy az utazási költségekre fedezetet a szerződés szerinti díj biztosít, ugyanekkor a szállásköltséget a megbízó külön rendezi!) Aggályaink után a kérdésre a következő válasz adható. A megbízó cég esetenként állítson ki a tanácsadó részére kiküldetési rendelvényt két példányban, amelyben hivatkozzon a vonatkozó szerződés azon pontjára, mely szerint a vidékre utazás esetén (a megbízó által körülírt) szálláshelynek a díját a cég nevére szóló számla alapján a megbízó cég viseli, míg a vidékre utazás egyéb költségei a tanácsadót terhelik, azokra fedezetet a szerződés szerinti díj biztosít. Az így kiállított kiküldetési rendelvény mellékletét képező szállásdíjszámla (amelynek a valódiságát a kiküldő cégvezető igazolja) szerinti összeget igénybe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]másként a kiküldetés tartalma, mint a munkaviszony esetében: a szerződésben, a megállapodásban, a társasági szerződésben, a megbízásban rögzített helységtől eltérő helységben történő munkavégzés, a szerződés, a megállapodás, a társasági szerződés szerinti feladat ellátása. A munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre történő bejárás nem minősíthető kiküldetésnek. De nem minősíthető kiküldetésnek az sem, ha a munkavégzés a kft. székhelye, telephelye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazható, kiküldetés esetén nem is értelmezhető! Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségeknek minősül - többek között - a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi-használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. A hivatkozott jogszabályi hely saját személygépkocsi használatáról rendelkezik. Ugyanezen melléklet IV/1. pontja alapján saját tulajdonú jármű a házastárs tulajdonában lévő is. Ezek figyelembevételével a munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján kaphat az előbbiekben körülírt költségtérítést a férje tulajdonában lévő személygépkocsi használata esetén is. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. §-ának (1) bekezdése alapján a cégautóadó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. [Ebből következően, ha kellett cégautóadót fizetni, akkor azt nem a munkavállalónak, hanem a férjnek, a tulajdonosnak kellett bevallania és befizetnie. Ez egyébként - általános szabályként - a Gjt. 17/C. §-a (2) bekezdésének b) pontjából következik.] A Gjt. 17/A. §-ának (2) bekezdése alapján nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja szerinti költségtérítést kap. (A törvény a használatot nem köti a tulajdonoshoz!) Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti[…] részlet vége a válaszból.