Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...– alapján a bérköltség 10%-aegynegyedének megfelelő összeg igénybe vehető adókedvezményként. Emellett – haaz adóév utolsó napján kisvállalkozásnak (ideértve a mikrovállalkozást is) vagyközépvállalkozásnak minősül az adózó – a bérköltség további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...2003. évi XC. törvénynek.Ez utóbbi törvény alapján kötelezettség akkor terheli, ha az adóév első napjánnem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. Ehhez a besorolást a kis- ésközépvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Kis cégek szabályzatai

Kérdés: Most alakuló kft. részére kellene elkészítenem az Szt. által előírt különféle szabályzatokat. Gondom az, hogy a kft.-nek összesen két tagja van, alkalmazottja nincs. Erre kell elkészítenem először a pénzkezelési szabályzatot, majd utána a többit. Ki legyen a pénztáros, a helyettese, a pénztárellenőr? A valós helyzet az, hogy pénztár nincs. Végiggondolták a jogalkotók a törvény meghozatalakor a mikrovállalkozások helyzetét? Próbáltak erre szabályzatokat alkotni? Nem tudnának segíteni, hogyan kell ezen szabályzatokat a kicsiknek elkészíteni? Mit tegyen egy jogkövető állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, mivel minden mikro- éskisvállalkozás más és más tevékenységet végez, más és más anyagi eszközökkel éslétszámmal, létszámösszetétellel rendelkezik, nem igazán lehetne minden mikro-és kisvállalkozásra alkalmazható szabályokat alkotni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kapcsolt vállalkozás közös tulajdonossal

Kérdés: AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adóévben teljesítés történik. E kötelezettséget csak akkornem kell teljesíteni, ha a kft.-k az adóév utolsó napján kisvállalkozásnakminősülnek, illetve ha az állam rendelkezne bennük közvetlenül vagy közvetvetöbbségi befolyással. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet a válaszából: […] ...akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre tekintettel avállalkozásnak növelnie kell az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Elektronikus beszámoló beadása

Kérdés: Kérem, adjanak felvilágosítást az elektronikus beszámoló beadásával kapcsolatosan! Az egyik szaklapban azt olvastam, hogy "az elektronikus számviteli beszámoló a kormányzati portál útján is benyújtható, ez esetben nem kívánja meg a jogalkotó a fokozott biztonságú elektronikus aláírást". Az IRM-honlapon arról tájékoztatnak, hogy a beszámolót fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. Ez utóbbi szolgáltatás éves díja 20 000 forint + áfa, ami a kisvállalkozásoknak nagy terhet jelent. Kell-e szoftvercsomag, illetve a cég könyvelője is benyújthatja a beszámolót elektronikusan?
Részlet a válaszából: […] A Cégtörvény hatályos 18. §-ának (1) bekezdése alapján aszámviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton kell a céginformációsszolgálatnak megküldeni. Az elektronikus úton történő benyújtással a cégletétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

OKJ-s szakképzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Saját munkavállaló tanulmányi szerződés alapján OKJ-s szakképzésre jár, milyen költségek számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére (tanfolyami díj, vizsgadíj, útiköltség)?
Részlet a válaszából: […] ...miatt kiesettidőre járó juttatások összege is.Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg ahozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttókötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében abruttó kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezet, európairészvénytársaság vagy európai szövetkezet. Nem kell azonban nyilvántartástkészíteni:– az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülőadózónak, továbbá 2007-től ezenkívül– a közhasznú, kiemelkedően közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabálybanmeghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az így elszámolt költségekösszege nem haladhatja meg mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttókötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében abruttó kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Kisvállalkozás ismérvei az innovációs járuléknál

Kérdés: A 3423. kérdésre adott válaszból kimaradt, hogy az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításakor az adóév első napján rendelkezésre álló beszámoló adatai alapján kell minősíteni. Ebből a szempontból nincs változás a törvény módosítását követően sem. Így a 2004. évi kötelezettség megállapításakor a 2003. évi beszámoló, 2005-ben pedig a 2004. évi beszámoló adatait kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...igaza van a kérdezőnek. A kisvállalkozásismérveinek az ismertetése során megfeledkeztünk az egyik kérdés megválaszolásáról:kell-e innovációs járulékot fizetni? Mivel a kérdező cég egyik törvény alapjánsem tekinthető kis- vagy mikrovállalkozásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
5
6
7
13