Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésekre a számviteli törvény megadja a választ.Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (ilyen a garantált hozamú állampapír is) bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

A 6-7. számlaosztály-számlarend

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...további, illetve eltérő számlacsoportjait, számláit részletezi. Ezt tudjuk figyelmébe ajánlani.Ha az eredménykimutatás formáján nem kívánnak változtatni, akkor nem feltétlenül kell a 6-7. számlaosztályt használni. A kérdésben leírt tevékenység: vásárolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

De minimis támogatás igénylése

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell az érintett pénzügyi évben (adóévben), valamint az ezt megelőző két pénzügyi évben (adóévben) igénybe vett, igénybe venni kívánt de minimis támogatások együttes összegét.A de minimis támogatásnak minősülő kedvezmények három adóévi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Versenytilalmi megállapodás elszámolása

Kérdés: A kft. egy másik kft.-t kíván megvásárolni. A megvásárolandó kft. magánszemély tulajdonosaival olyan versenytilalmi megállapodást szeretne kötni, mely az adott területen az adott tevékenység 10 évi tilalmára vonatkozna. Az összeg kifizetését 5 év alatt tervezik. Helyesen jár el a kft. vevője, ha a kifizetendő összeget a szellemi termékek között tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóját a vevő kft.-nek le kellene vonnia, bevallania és befizetnie, felmerülhet az is, hogy ezzel az adófizetési kötelezettséget kívánják a vevő kft.-nél csökkenteni, és ezzel adócsalást is elkövethetnek.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) szabályai szerint kíván adózni. Az Ekho tv. szerint az ekho választásának feltétele, hogy a magánszemély az adóévben legalább az éves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(a kft. annak minősül) vonja le, és a juttatást követő hónap 12. napjáig megfizeti és bevallja.Adott esetben a kft. nem rendelkezik a kiva előtti adóévek adózott eredményével, eredménytartalékával, így annak terhére osztalék nem hagyható jóvá. Így a teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Bejelentett részesedés beolvadáskor

Kérdés: Az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. bekezdésének értelmezésében kérnénk a segítségüket.
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A Tao-tv. 4. § 5. pont szerint – többek között – bejelentett részesedésnek minősül a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő részesedésszerzés. E szerint tehát az átalakulás után a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az, hogy ha az egyéni vállalkozásból az alapító okiratot alátámasztó leltárban nem szereplő eszközöket is a kft. rendelkezésére kívánja bocsátani az egyéni vállalkozó, akkor ezt – az egyéni vállalkozásából kivont (adózott) eszközként – az alapító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. 2013-tól lényegében csak a sajátos szövetkezeti formákra tartalmaz előírásokat. A 2013. évi V. törvény (a Ptk.) hatálybalépését követően a szövetkezetekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget 2003. január 1-jétől időbelileg nem lehet elhatárolni. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint: a külföldi pénzértékre szóló eszközöknek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
19
20
21
…
117