1153 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: A lapkiadó cég az általa kiadott újságot úgy is értékesíti, hogy az utcán elhelyezett ún. "becsületkasszá"-ba kell betenni az újság ellenértékét. Hogyan kell az így befolyt összeget elszámolni, szabályosan könyvelni? Hogyan kell elszámolni az eltulajdonított lapokból be nem folyt összeget? Mi van akkor, ha feltörik a kasszát? Hogyan történik az elszámolás, ha a fizetés külföldi fizetőeszközzel történik?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?