Üzemen kívüli cégautó

Kérdés: Az Szja-tv. 70. §-ának (11) bekezdése alapján: "Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani." Milyen bizonylatolás felel meg a fentieknek?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem lehet a járművek között az 1. számlaosztályban kimutatni. A személygépkocsinak a tárgyi eszközök közül történő kivezetését legalább jegyzőkönyvvel, a kivezetés okainak dokumentumaival, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...467), majd számítsa be azönkormányzattal szembeni tartozása összegébe (T 455, 454 – K 311), a készleten lévő felújítási költségek kivezetésével (T 52 – K 21-22, T 581 – K 23).További variációk is lehetnek. Ha például az üzletház vételi ára és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy csoportos nyilvántartás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár legyen. Ennek az a feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részleges selejtezés

Kérdés: Vállalkozásunk átépít egy épületet, amelynek egy részét irodának használjuk, a többit bérbe adjuk. A külső térelhatároló falak maradnak, a többi fal lebontásra kerül. Az épület 60 százaléka lebontásra kerül. Ilyen esetben lehet-e részleges selejtezést elszámolni? Az átépítés során a telefonközpontot konténerbe kihelyezik. A kihelyezés költségeivel növelni kell-e az átépítés költségeit? Az átépítés alatt fel kell-e függeszteni az épület amortizációjának az elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...selejtezésről. Az épületet részlegesen akkor kell selejtezni (a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés arányos részének kivezetésével), ha az épület legalább egy szintje a bontás következtében megszűnik (a külső térelhatároló falakat is lebontják)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat. Ebből azonban nem következik az, hogy a vállalkozó év közben is értékelheti a kivezetendő követelését, a követelés kivezetése előtt! Nem teheti meg ezt azért sem, mert az Szt. 55. §-ának tételes előírása ezt nem teszi lehetővé (csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Bérbe adott tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján: amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, azok besorolását meg kell változtatni.A bérbeadás útján hasznosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 86. számában a 1761. kérdésre adott válaszhoz, hogyan értelmezendő az Szt. 45. §-a (2) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti elszámolásakor kell megszüntetni, ha a társaság az eszköznél maradványértéket is megállapít?
Részlet a válaszából: […] ...A maradványértékre jutó támogatás (450 ezer forint) a maradványérték megszüntetéséig (általában a gép állományból történő kivezetéséig) a passzív időbeli elhatárolások között marad.Az a módszer nem járható (ellentétes az Szt. kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...bevont eszközét, akkor azt tárgyieszköz-értékesítésként kell elszámolnia (T 311 – K 961, 467), a könyv szerinti nettó érték kivezetésével (T 139 – K 131, T 861 – K 131). Amennyiben az eszközt rendeltetésszerűen még nem vették használatba, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: A kft. törzstőkéjét eredetileg 1 millió forint készpénzzel és 2 millió forint értékű apporttal jegyezte be a cégbíróság. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az apportot kiváltják készpénz befizetésével. A cégbíróság bejegyezte a törzstőke összetételének módosítását. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...jelentő eszközök könyv szerinti értékét ráfordításként kell elszámolnia (T 814 – K 21-22), tárgyi eszköznél az értékcsökkenés kivezetése:T 129, 139, 149 – K 123, 131, 141-142, a nettó érték elszámolása: T 861 – K 123, 131, 141-142, az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt értékvesztésének átvezetése: T 315 – K 311 (50 egység); az értékesített követelések könyv szerinti értékének kivezetése (50 egység): T 862 – K 311.A leírtakból következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
1
37
38
39
45