Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

47 találat a megadott kölcsön tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]elszámolni.A magánszeméllyel szembeni követelés kft. általi elengedése az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a magánszemély bevételének minősül, amely bevételt - mint egyéb jövedelmet - terheli az adófizetési kötelezettség.Ha a kérdés szerinti magánszemély csak tulajdonosa a kft.-nek, de nem minősül a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, akkor a magánszemély szempontjából elengedett tartozás bevételnek minősülő összege (100%-a) után 2019. július 1-től 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a magánszemélynek, az elengedett tartozás bevételnek minősülő összegéből a személyi jövedelemadó alapja 85%, ennek figyelembevételével kell a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót megállapítani. A kifizetőnek (jelen esetben a kft.-nek) kell a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adót is, a személyi jövedelemadót is megállapítania, bevallania és befizetnie. Mivel ezen adókat az elengedett követelés összegéből levonni nem lehet, azok összegét a magánszemélynek kell a kft.-hez befizetnie!Amennyiben a kérdés szerinti magánszemély tulajdonos a Tbj.-tv. szerint biztosítottnak minősül, akkor az elengedett követelés a magánszemély szempontjából nem önálló tevékenységből származó jövedelem (amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni), amelynek teljes összege után a szociális hozzájárulási adót a kft.-nek kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8010
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
Részlet a válaszból: […]tulajdonát). A számlán a "gépkocsiköltség továbbszámlázása" elnevezés feltüntetése nem ajánlott, mert egyrészt szerződéssel nincs alátámasztva, másrészt - a következőkben leírtak szerint - többségében jogszabályellenes a továbbszámlázás.Ha a továbblízingelt személygépkocsit használót terhelő tételeket elsődlegesen a kérdező cég fizeti, akkor ezen tételek áthárítására közvetlenül nincs lehetőség. A lízingszerződésben kell rögzíteni, hogy a lízingelt személygépkocsi használatával közvetlenül összefüggő járulékos költségeket (ilyennek a felsoroltak közül a parkolási díj, az autópálya-matrica díja tekinthető, a többi nem!) a lízingdíj számlázásakor a lízingdíj mellett a számlán feltüntetik, a személygépkocsit használó a számla kiegyenlítésével téríti meg. (Az áfa mértéke a teljes összegre azonos a lízingdíj áfájával!)A továbblízingelt személygépkocsit használót terhelő tételek közül az autópálya-matrica helyett fizetett pótdíj, parkolási, gyorshajtási pótdíj, egyéb közlekedési bírság nem számlázható tovább, ezen tételeknek ilyen jogcímen kell szerepelnie a kérdező cég könyveiben. Ha a személygépkocsit használóval ezen ráfordításokat a kérdező cég meg akarja téríttetni, akkor ez kártérítési eljárás keretében - külön szerződés, megállapodás alapján - történhet. A kártérítést számlázni nem kell, az ilyen címen kapott bevételt az egyéb bevételek között kell kimutatni.Természetesen nem lehet továbbszámlázni a kérdező cég által fizetett (fizetendő) cégautóadót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7939
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó megsegítése, az átmeneti pénzhiány pótlása. A kérdés szerinti esetben egyértelmű, hogy a megrendelő pénzeszköze a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzését, a munkavégzés díját finanszírozza. Ha nem előlegként kezeljük, ami adóköteles, akkor az adóhatóság is megkifogásolhatja az ügyletet.Itt jegyezzük meg, építési-szerelési munkák esetében nem beszélhetünk bérmunkadíjról, legfeljebb építési-szerelési munkát végző alvállalkozókról, akiknek (amelyeknek) az általuk elvégzett munkát - a velük kötött szerződésnek megfelelően - számlázniuk kell.A kérdés időszaki elszámolások alapján kiállított számlákról szól. A beruházást megvalósító építési-szerelési munka azonban nem feleltethető meg az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltaknak, azaz elképzelhetetlen az időszaki elszámolás. A Ptk. hivatkozott előírásai alapján a kivitelező vagy a beruházás teljes megvalósításakor (tehát az építési-szerelési munka befejezésekor) számláz, vagy a szerződésben rögzített részteljesítések alkalmával, de a részteljesítés is ténylegesen elvégzett munkát jelent. (A vállalkozási díj a szerződés teljesítésekor esedékes.) Így az építési-szerelési tevékenység - mint szolgáltatásnyújtás - ellenértékét lehetetlen meghatározott időszakokra megállapítani. (Ez nem zárja ki azt, ha a szerződésben azt rögzítik, hogy 30 naponként számlázzon a kivitelező, de a havonként számlázott ellenérték nem lehet előre meghatározott, és állandóan azonos összeg! A havonként történő számlázással nem teljesülnek az időszaki elszámolás követelményei, különösen akkor nem, ha a kérdező cég még akkor is számláz, ha a beruházási munkát már régen befejezte.)A kapott előleg kompenzálása az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák ellenértékéből 36 hónap alatt értelmezhetetlen. Miért 36 hónap? Addig tart a kivitelezés? És mi van az előleget meghaladó ellenértékkel? Ezt a megrendelő a 36 hónap után fizeti meg? Amikor már a kivitelezés befejeződött, vagy a kompenzáláson túlmenően minden egyes számlánál az ellenérték egy részét (a kompenzált összeget meghaladó részét) a megrendelő fizeti? Ezekre a kérdésekre csak a kérdező tud válaszolni, ha egyértelműen körülhatároltak a gazdasági események.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési és szerelési munka fordítottan adózik, a kapcsolódó előleg is. A kérdés szerinti beruházásról is feltételezhető, hogy fordítottan adózik, az áfát a szolgáltatást igénybe vevő, a megrendelő fizeti. A kapott előleget így áfafizetési kötelezettség nem terheli. A kapott kölcsönnel viszont a társasági adó alapja megállapításakor esetleg, mint az adózás előtti eredményt növelő tétellel, számolni kell [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja].A számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7684
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: "A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírását kell alkalmazni" - írják a 4740. kérdésre adott válaszban. Helytálló-e ez a válaszadás, hogy az áfa megosztásánál figyelemmel kell lenni a kamatbevételre is?
Részlet a válaszból: […]alpontja szerint a levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások (itt szerepel a pénzkölcsön) nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.Az 5. számú melléklet 4. pontja azt határozza meg, hogy az előbbi tevékenység mikor nem tekinthető eseti jellegűnek. Akkor, ha az adóalany a tevékenységet engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3/c. alpontban említett tevékenységből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének 10 százalékát.Mivel a kapcsolt vállalkozások közötti pénzkölcsönnyújtáshoz külön engedély nem kell, csak azt kell figyelembe venni az előzetesen felszámított áfa megosztásánál, hogy a kamatbevétel meghaladja-e az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító (ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7454
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Cégek közötti kölcsön

Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
Részlet a válaszból: […]sem, hogy az "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások-e a Tao-tv. szerint. Ha kapcsolt vállalkozások, és készpénzben történt a kölcsön nyújtása, akkor a NAV-hoz be kellett jelenteni, ha a kölcsön összege meghaladta az egymillió forintot (nem az 1,5 milliós limitet). Ha "A" és "B" cég nem kapcsolt vállalkozás, de a kölcsönt "A" cég készpénzben nyújtotta, és az a kétmillió forintot meghaladta, a 15 napon belüli bejelentési kötelezettség "B" céget terhelte.Akár készpénzben, akár átutalással történt a kölcsön nyújtása, azt kölcsönszerződéssel kellett alátámasztani. A kölcsönszerződésben többek között rögzíteni kellett a kamat mértékére, számítására vonatkozó szabályokat, továbbá a kölcsön törlesztésére, visszafizetésére vonatkozó összegeket, időpontokat, a kölcsön visszafizetésének garanciáit. Ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetése helyett "B" cég a beszámítás lehetőségével éljen, a kölcsönszerződést módosítani kell.A Ptk. 6:49. §-a szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A Ptk. hivatkozott előírása szerint az adott esetben az szükséges, hogy "B" cég szolgáltatásnyújtásáról szóló számla szerinti pénzkövetelése már lejárt ("A" cég nem egyenlítette ki!), és jognyilatkozatot küld "A" cégnek, hogy a kölcsön miatti tartozásába a szolgáltatása miatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7445
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének a) pontja alapján ugyan nem minősül pénzkölcsönnyújtásnak a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön, de a tulajdonos, a más magánszemély nem munkavállaló. Így a kérdés szerinti pénzkölcsönnyújtás jogszabállyal a még esetileg, alkalmilag nyújtott kölcsönök esetében sem támasztható alá, tehát jogellenes.A NAV feltételezhetően ellenőrizné a felszámított kamat mértékét, elsősorban azért, hogy az a piaci kamatot eléri-e. Ha nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a kft. kamatkedvezményből származó jövedelemhez juttatta a magánszemélyeket, amely jövedelemnek az Szja-tv. 72. §-a szerinti személyi jövedelemadóját és az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7352
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]kamatból élő pénzintézet ezt nem tudja megtenni.)A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint a pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyet üzletszerűen csak pénzügyi intézmény végezhet. A Hpt. 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül pénzkölcsönnyújtásnak az egymással áruszállítási, szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások ezen jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetése vagy előlege.A hivatkozott előírások összevetése alapján az azonos tulajdonú kft.-k közötti pénzkölcsön nyújtása, ha az nem üzletszerűen folytatott tevékenység, akkor jogilag nem tiltott tevékenység. Nem üzletszerűen folytatott tevékenység, ha az eseti jellegű, üzleti kamatmérték az általánostól alacsonyabb, vagy éppen szívességi kölcsönről van szó.Természetesen a kölcsönnyújtást kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, amelyből egyértelműen megállapíthatók a kölcsön visszafizetésének (esetleges törlesztésének) az időpontjai, a kamat mértékére, számítására, fizetésére vonatkozó szabályok, és a pénzkölcsön visszafizetésének garanciái, fedezete. (A mérlegfordulónapi értékelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7351
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszból: […]kölcsönt nyújtson a másik társaságnak, illetve a másik társaság az egyiknek. Követelmény azonban az, hogy a kölcsön nyújtását kölcsönszerződés támassza alá. A kölcsönszerződéssel kapcsolatos alapvető követelményeket a Ptk. 6:383-6:389. §-ai tartalmazzák.Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Számviteli szempontból a kölcsönszerződésnek - többek között - tartalmaznia kell:- a kölcsönnyújtás időpontját,- az adott/kapott kölcsön pénznemét és összegét,- a kölcsönnyújtás feltételeit (mire fordítható az adott/kapott kölcsön), ideértve azt is, hogy a kapott kölcsönösszeg után milyen mértékű kamatot, és azt mikor kell fizetni, hogyan történik a kamat számítása,- a kölcsön visszafizetésének időpontját, törlesztésének időpontjait, a visszafizetés garanciáit, fedezetét,- a visszafizetés, a törlesztés késedelme esetén a késedelmi kamat mértékét stb.A kölcsönszerződés hivatkozott Ptk. szerinti előírásából az következik, hogy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7209
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét - 3 728 400 Ft-ot - 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után - mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszból: […]százaléka, amelynek az 1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem volt munkaviszonyban. Így a kölcsön elengedése az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint nem minősíthető adómentes juttatásnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön nyújtása nem felel meg a 12/2001. Korm. rendelet követelményeinek. A kérdező szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem?Az Szja-tv. 24-27. §-ai részletezik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem lehetséges eseteit. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára szerez.A kérdés szerinti esetben a magánszemély a bevételt a kölcsön elengedésével szerezte. A kölcsön elengedésekor azonban már nem volt munkavállaló, a társasággal sem munkaviszonyban, sem egyéb jogviszonyban nem volt. Így a kölcsön elengedésével szerzett bevétele nem minősíthető nem önálló tevékenységből származó bevételnek, illetve jövedelemnek.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7111

10. találat: Más cégtől kapott kölcsön átadása a cég tulajdonosának

Kérdés: A külföldi cég által tulajdonolt magyar kft. könyvelésében tagi kölcsönt mutat ki (kamatmentes, hosszú lejáratú). A kft.-nek egy másik külföldi cégtől is van kölcsöne, amely engedményezési szerződést köt a tulajdonos társasággal. E megállapodás alapján a neki járó kölcsönt és kamatait átadja a tulajdonosnak. A másik céggel szembeni kötelezettséget át kell tennem a tulajdonossal szembeni kötelezettségek közé?
Részlet a válaszból: […]követelése átszáll a tulajdonos cégre. A kérdező céggel szembeni követelés engedményezése nem érinti a kérdező cég kötelezettségét. A változás csupán annyi, hogy az engedményezést követően nem két külföldi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7062
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 47 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést