52 cikk rendezése:
41. cikk / 52 Különböző devizában fennálló követelések-kötelezettségek kompenzálása
Kérdés: Cégünk takarmánytermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Több partnerünk is van, akikkel szállítói-vevői viszonyban állunk. Általában euróban vagy USD-ben szerződünk és számlázunk. Nem találtunk tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a különböző devizanemben fennálló követelés- és kötelezettségállományt kompenzálással ne lehetne rendezni. Szerintünk a kompenzációs levél dátuma napján érvényben lévő keresztárfolyamon ezt megtehetjük. Helyesen járunk el?
42. cikk / 52 Céges autó cseréje
Kérdés: Céges autónkat becseréltük új autóra, amelyre kölcsönt vettünk fel. A régi autót az a kereskedőcég vásárolta meg, amelytől az újat vettük. Kölcsönt a különbözetre vettünk fel. Hogyan könyveljem ezt a tranzakciót? A régi autó már nulla értéken szerepelt a könyvekben.
43. cikk / 52 Követelés beszámítása a kötelezettségbe
Kérdés: Van egy kft., amellyel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság írt egy levelet, amelyben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzációt a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni, és az értesítőlevél alapján az összevezetést könyvelni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?
44. cikk / 52 Követelés kompenzálása (eva)
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. vevőkövetelést mutatott ki 2004-ben. A 2005. évre bejelentkezett az Eva-tv. hatálya alá, amelyet az APEH elfogadott. A vevőkövetelést partnerrel kompenzálás útján rendezte 2005-ben, mivel ugyanazon partnerrel szemben szállítói számlája is volt. Ebben az esetben beleszámít-e a 2005. év 25 millió forintos evabevételi határába a kompenzálás útján rendezett vevőkövetelés?
45. cikk / 52 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
46. cikk / 52 Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással
Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
47. cikk / 52 Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
48. cikk / 52 Szolgáltatások kompenzálása
Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?
49. cikk / 52 Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése
Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
50. cikk / 52 Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai
Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
