Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése

Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés szabályai szerint történhet, jellemzően az áfa felszámításával (figyelembe veendő az Áfa-tv. 135. és 136. §-a is]. Könyvelés:– külön a telek és külön az ingatlan számlázása piaci értéken: T 311 – K 961, 467, és ki kell vezetni a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Devizás bankszámla könyvelése

Kérdés:

Milyen árfolyamon kell könyvelni az olyan gazdasági eseményt, amikor a devizabank pozitív egyenlegből negatív egyenlegbe fordul egyetlenegy terheléssel? Mi a helyzet akkor, ha a bankszámlához tartozik folyószámlahitel, és ha nem tartozik? Alapesetben a választott árfolyam MNB. Amikor pozitív oldalon terhelések vannak, akkor átlagárfolyamot használunk. Számszaki példával szemléltetve: Az egyenleg 30 euró, az átlagárfolyam 370 Ft/euró. A terhelés 40 euró. A választott árfolyam 390 Ft/euró. Akkor milyen árfolyamon kell könyvelni a –40 eurót, ha van folyószámlahitel, ha nincs? Illetve, ha egy könyvelési tételben szeretném könyvelni, vagy ha kettészedve: –30 euró és –10 euró.

Részlet a válaszából: […] Kissé zavaros a kérdés. Keveri azt az esetet, amikor a devizaszámlához kapcsolódik a folyószámlahitel, azzal az esettel, amikor nem kapcsolódik a devizaszámlához folyószámlahitel.Itt kell rögzíteni, ha a devizaszámlához nem kapcsolódik folyószámlahitel, akkor a devizaszámlának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél

Kérdés:

A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:185. § (1) bekezdése, illetve 3:362. § (1) bekezdése szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Részlet a válaszából: […] ...beállítani. Véleményünk szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámláján jelenik meg a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése).Az előzőekben leírtakat támasztja alá, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése

Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...keretében, de 2022. évi tételként sztor­­nírozni kell a bizonylatok nélkül könyvelt tételeket (feltételezzük, hogy számla sem került könyvelésre!).Ha a kérdező cég volt a vevő, a kérdés szerinti könyvelés akár a csalás minősítést is kaphatja. Azonban ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Energiamenedzsment-rendszer könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell helyesen számvitelileg elszámolni a következő tételeket? Cégünk energiamenedzsment-rendszert vásárolt, amely a szerződés és a számla szerint a következőkből áll: az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése (előkészületi munkák és építőipari beavatkozás nélkül), valamint második tétel 3 éves energiamenedzsment-platform szolgáltatási díja, amely magában foglalja az internetes szolgáltatást biztosító SIM-kártya havi díját 0,3 GB adatforgalomig.

Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése. Ennek a díját elsődlegesen beruházásként kell könyvelni, mivel a felsorolt eszközök tárgyi eszközök. Az eszközök bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok – egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában – a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...az örökös részére kiadták-e, ezért az elhunyt tag üzletrészének jogos tulajdonosa az örökös.Az üzletrész visszavásárlásának könyvelése: T 371 – K 384, 100.000 E Ft, és egyidejűleg a visszavásárlási értéknek megfelelő összeg átvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...után, 2024. január 1-jével lehet az eredménytartalékba átvezetni. Ezzel az átvezetéssel viszont a saját tőke negatív értéke megszűnik.Könyvelési tételek idősorrendben:– a 2023. évi adózott eredmény átvezetése az eredménytartalékba: T 493 – K 413 [a 100 M...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kölcsönkapott összeg után fizetendő kamat könyvelése

Kérdés:

Cégünknek a kölcsönkapott összeg után szerződés szerint kamatot kellene fizetnie. A kamat időarányosan ki lett számolva, el lett határolva 2022. év végén. Ez a kamat az óta sem került megfizetésre. 2023. év végén ismét kamatot kell számolni és azt elhatárolni. A 2022. évben elhatárolt kamatot 2023. 01. 01-én feloldom, majd ismét elhatárolom vagy kötelezettségként előírom?

Részlet a válaszából: […] Attól függ a válasz, hogy a kölcsönszerződésben a kamat megfizetése vonatkozásában miben állapodtak meg, milyen időponttal kell a kamatot megfizetni. Ha abban állapodtak meg, hogy a 2022. évre fizetendő kamatot 2023 januárjában kell megfizetni, akkor a 2022. 12. 31-ével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Visszavásárolt saját kötvény könyvelése

Kérdés: Társaságunk, amely nem minősül pénzügyi intézménynek, 2023-ban visszavásárolta a saját kibocsátású kötvényét a lejárati határidő előtt. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a korábban vázolt gazdasági esemény tekintetében pontosan milyen módon szükséges a tranzakciót kimutatni a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolást a háttér jogi előírások alapján kell megítélni, így azt kell elbírálni, hogy a visszavásárolt saját kötvényt újra forgalomba lehet-e hozni vagy sem.Amennyiben a visszavásárolt saját kötvényt újra forgalomba lehet hozni, akkor a visszavásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
1
7
8
9
187