Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

4 találat a megadott könyvkiadó tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Könyvkiadás közvetített szolgáltatása
Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. - megállapodás alapján - közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?
Részlet a válaszból: […]közvetített szolgáltatás teljesítési helyének megállapítása során az alábbiakat kell figyelembe venni. A könyvnyomtatás teljesítési helyét az Áfa-tv. 15. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye határozza meg. A külföldi nyomda által nyújtott szolgáltatás így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A külföldi szolgáltatást igénybe vevő, majd azt saját nevében nyújtó adóalany tevékenységét önálló szolgáltatásként kell megítélni, ebből következően az általa a másik kft.-nek nyújtott szolgáltatás teljesítési helyét is a nyújtó (ez esetben már a belföldi) adóalany székhelye, telephelye határozza meg. Így a másik kft.-nek nyújtott közvetített szolgáltatást áfa terheli. Az alkalmazandó adómérték könyvnyomtatás esetén 25% (mint SZJ 22.2.), ugyanis az Áfa-tv. 1. számú mellékletének I/2. Szolgáltatások cím alatti 60. és 61. pontjai alapján (könyv és időszaki kiadvány kiadás, egyéb kiadói szolgáltatás) csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1484
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Könyvkiadónál anyagköltség elszámolása
Kérdés: Milyen módon lehetne a nyomdánál felmerülő anyagköltséget a könyvkiadónál szerepeltetni, hogy az a számviteli és adózási előírásoknak megfeleljen, és a partnerekkel kötött szerződések a fennálló, valóságos kapcsolatrendszert tükrözzék?
Részlet a válaszból: […]elkészítéséhez szükséges, megfelelő minőségű papírt, és azt a nyomda rendelkezésére bocsátja. Ez esetben a papír bekerülési értékét a könyvkiadó készletre veszi, a nyomdának történő átadáskor a készleten belül elkülöníti (idegen helyen tárolt készletként). Amikor a nyomda a könyveket elkészítette, számlázza külön-külön tételben a nyomdai szolgáltatás (papírérték nélküli) értékét, továbbá az egyéb szolgáltatásainak értékét (például a helyszínre szállítás költségeit), és elszámolást ad a könyvnyomtatáshoz felhasznált[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1130
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Szja levonása a szerzőtől
Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszból: […]összegéből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. Nem árt a nyilatkozatot adó magánszemély figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben (bármely) bevételéből az adóelőleg(ek) megállapításánál a nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költségét, akkor az évsorán az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbségének 12 százalékát az Szja-tv. 46. §-ának (8) bekezdése alapján költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie a magánszemélynek, amely összeget az adóbevallásában kell feltüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. (E rendelkezést nem kell alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg[ek] megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.) Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség is terheli. (Természetesen, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az 5 százalékot, százalékos mértékű eho-t sem kell fizetni.) A költségnyilatkozat korlátozása nem jelenti azt, hogy a magánszemély év végén ne számolhatná el a ténylegesen felmerült költségeit, akár a bevétel egészéig. Erre az adóbevallás elkészítésekor van mód. A költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizető a kifizetés teljes összegének 90 százalékát köteles jövedelemnek tekinteni. A kifizetőnek a levont adóelőleget az Art. 2. számú mellékletének jövedelemadó-előleg megfizetésére vonatkozó szabálya szerint a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell az adóhatósághoz befizetni, és azt a kifizetőnek a saját adóbevallása keretében kell bevallania. A Tbj-tv. 5. §-ának g) pontja szerint a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. végrehajtási rendeletének [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Korm. rendelet] 3. §-a rögzíti, hogy a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A szerzői jogról szóló törvény szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot. A Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig eltelt idő, melyre vonatkozóan a felhasználási szerződésben meghatározottak irányadók. Amennyiben a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy biztosított, a kifizető (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A biztosított magánszemély egyéni járulékfizetési kötelezettsége elbírálásánál fontos annak a körülménynek a vizsgálata (ismerete), hogy egyidejűleg áll-e olyan biztosítással járó jogviszonyban, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát. Ha áll, akkor a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem kell megfizetnie a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot. Azonban a Tbj-tv. 24. §-ának (2)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 408
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: Könyvkiadók nyomdaköltsége
Kérdés: 2000-ben a könyvkiadóknál a nyomdaköltség alvállalkozói díjnak számított. 2001-ben hogyan kell könyvelni, mivel az nem továbbszámlázott tevékenység?
Részlet a válaszból: […]könyvkiadóknál 2000-ben sem volt alvállalkozói teljesítmény. Így az elszámolása sem változik 2001-ben, igénybe vett (anyagjellegű) szolgáltatások
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 163