Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott könyvvizsgálat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Könyvvizsgálat jövedéki adónál?

Kérdés: Kötelező-e a könyvvizsgálat a bérfőzési tevékenységet folytató társaságnál, ha az árbevétel nem éri el a 300 millió forintot? A jövedéki törvényből nem tudom egyértelműen megállapítani.
Részlet a válaszból: […]könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.Valóban nem egyértelmű a törvényi előírás. Ha az Szt. szerint ugyanis kötelező a könyvvizsgálat, akkor kell a független könyvvizsgáló által hitelesített mérleggel is rendelkeznie az adóraktár engedélyesének, akkor miért az az előírás a gondolatjel közé tett kivétellel? A Jöt. indoklása a kivételt erősíti meg. Így, ha nem kötelező az Szt. szerint a könyvvizsgálat, akkor nem kötelező az adóraktár-engedélyes részére sem.A Jöt. szerint társaságnál a bérfőzési tevékenység adóraktárban folytatható. A kérdés megválaszolásához ezért hivatkoztunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8106
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Könyvvizsgálat díjának elszámolása

Kérdés: A 2019. év választott könyvvizsgálójának éves díját 2019. évre vagy az azt követő évre kell elszámolni? Az elszámolás bizonylata lehet a könyvvizsgáló 2020 májusában kiállított számlája?
Részlet a válaszból: […]választani. A tárgyévi üzleti évre (a kérdés szerint 2019. évre) megválasztott könyvvizsgáló díját, ha azt egy összegben, éves díjként állapították meg - az összemérés számviteli alapelv érvényesítése érdekében -, annak összegét a felülvizsgálattal érintett üzleti év (2019) eredménye terhére kell elszámolni. Tekintettel arra, hogy a könyvvizsgáló a felülvizsgálat éves díjáról a számlát a könyvvizsgálat befejezése után nyújthatja be,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8103
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Beolvadó társaság könyvvizsgálója

Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
Részlet a válaszból: […]a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.Az Átv. 4. §-ának (5) bekezdése alapján nem jogosult erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. (Jogi személy - jelen esetben - a beolvadó és a beolvasztó [átvevő] társaság.)Az Átv. hivatkozott előírásából egyértelműen következik, hogy beolvadás esetén sem az "A" kft., sem a "B" zrt. könyvvizsgálója nem ellenőrizheti a valójában három vagyonmérleg-tervezetet, vagyonleltár-tervezetet, illetve végleges vagyonmérleget, végleges vagyonleltárt.Az anyavállalat könyvvizsgálóját az Átv. elvileg nem zárja ki a beolvadáshoz kapcsolódó könyvvizsgálatból, feltéve, hogy az anyavállalat - mint a két társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7921
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: A kft. a 2018. december 31-ével záródó üzleti év végén könyvvizsgálatra kötelezetté válik, mivel árbevétele a megelőző két év átlagában meghaladja a könyvvizsgálati kötelezettség mértékét. 2019. február 1-jétől bejelentkezik a kiva adónemre. A 2019. január 31. napjával készülő beszámolóra vonatkozik-e a könyvvizsgálati kötelezettség? A 2019. december 31-i fordulónappal készülő beszámoló előző évi adatai 2019. január havi lesz. Ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség mely időszakok alapján állapítható meg?
Részlet a válaszból: […]könyvvizsgálat 2019. január 1-jétől. Az a tény, hogy a kivára való áttérés miatt teljes körű (éves szintű) számviteli beszámolót kell készíteni, nem változtat a könyvvizsgálati kötelezettségen (a megelőző két üzleti év átlaga nem változott), tehát kötelező a 2019. január 31-ével készülő beszámoló könyvvizsgálata.A kft. következő üzleti éve 2019. február 1-jétől 2019. december 31-ig fog tartani, a kiva hatálya alatt is. Ezen üzleti év könyvvizsgálati kötelezettsége megítélésénél érvényesül a törvényi előírás, mivel 2019. január hónap árbevételének adatait éves szintre kell átszámítani, azaz 12-vel meg kell szorozni (a törvényi szövegben zárójelben szerepel az éves szintre átszámított előírás!). A leírtak figyelembevétele mellett a 2020. üzleti év könyvvizsgálati kötelezettségének a meghatározásához a megelőző két üzleti év árbevételadata:- az egyik üzleti év a 2019. január hónap árbevétele (éves szintre átszámítottan),- a másik üzleti év a 2019. február-december hónapok közötti időszak árbevételének éves szintre átszámított értéke (célszerűen január hónap árbevételadatával kiegészítve).Más kérdés, hogy milyen adatok szerepelnek az előbbiek szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7865
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszból: […]könyvvizsgálók számára ténylegesen a munkáltatójuk biztosította az étkezést, aminek költségeit később – a megállapodásuk értelmében – áthárította a társaságukra. Egyetértünk abban, hogy ettől nem váltak a szolgáltatás nyújtójává, hiszen társaságuk nem a magánszemélyekkel állt jogviszonyban, és nem nekik nyújtott étkeztetést, hanem a könyvvizsgáló céggel, és felé sem étkeztetést biztosítottak, hanem az általa végzett szolgáltatás ellenértékének részét képező költségtérítést fizettek.A munkavállalók részére nyújtott étkeztetés – így a társaságuk általi adófizetési kötelezettség – akkor merülhetne fel, ha a könyvvizsgáló céggel kötött megállapodás nem költségtérítésről, hanem arról szólt volna, hogy társaságuk köteles a partner cég munkavállalóinak étkeztetését biztosítani.A kérdésben nem szerepel, hogy melyik adóévet érinti az ellenőrzés, illetve hogy az adóhivatal az Szja-tv. mely rendelkezése szerinti jogcímen minősítette béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak az étkeztetést. Felmerülhet az Szja-tv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja, amely egyes meghatározott juttatásnak minősíti a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7740
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Könyvvizsgálatra már nem kötelezett cég

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?
Részlet a válaszból: […]300 millió forintot, és- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.A kérdező cég a 2015. évi beszámolója elfogadásakor akkor dönthetett volna arról, hogy 2016. évben nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a 2014. és 2015. évi éves árbevétele átlagában nem haladta volna meg a 300 milliót, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig az 50 főt. De a könyvvizsgálatról döntöttek (az értékadatokat ugyan nem ismerjük, de a kérdés alapján tudjuk, hogy a könyvvizsgálatról döntöttek vagy úgy, hogy öt évre könyvvizsgálót választottak, vagy úgy, hogy a korábban választott könyvvizsgálót ezen kötelezettsége alól nem mentették fel, erre még visszatérünk).2017-ben az Szt. szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a 2015-2016. évek éves árbevétele átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot, a foglalkoztatottak száma átlagosan az 50 főt.Tételezzük fel, hogy az előző bekezdésben közölt tényadatok alapján a cégnél nem kötelező a könyvvizsgálat. Érdemes a döntés előtt felmérni, hogy a társaság üzletpolitikája alapján a következő években miként alakul a társaságnál az árbevétel, illetve a foglalkoztatottak száma. Ha az tartósan alatta marad az Szt.-ben előírt mértéknek, akkor a cég legfőbb szerve dönthet úgy, hogy nem veszi igénybe a könyvvizsgáló szolgáltatásait, a cég pedig viseli annak az esetleges terheit. A Ptk. szerint a könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7306
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Kiválással létrejött társaság könyvvizsgálata

Kérdés: Társaságunkból 2016. szeptember 3. napján kivált egy új cég, amelynek átszámított 2016. évi árbevétele 25 millió forint, létszáma 1 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e, mivel a szétváló cég könyvvizsgálatra kötelezett?
Részlet a válaszból: […]155. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása kérdésében abból kell kiindulni, hogy 2016. üzleti évet megel ő z ő két üzleti évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre (a szétválás el ő tti társaság adatai felhasználására vonatkozóan nincs törvényi felhatalmazás és módszer), így 2016. üzleti évre a kiválással létrejött társaságnál nem kötelez ő a könyvvizsgálat. De nem kötelez ő 2017-ben sem, feltételezve, hogy a 2016. évi árbevétel éves szintre átszámított értéke, illetve a 2017. évi árbevétel várható összege nem haladja meg a 300 millió forintot, külön-külön. Így csak 2018-tól lehet kötelez ő a könyvvizsgálat, ha az el ő bbi adatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7303
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: Egy társaság átalakulását 2016. év közben jegyezte be a cégbíróság, bt.-ből kft. lett. Az átalakuló bt. nettó árbevétele a 2015. évben már meghaladta a 300 millió forintot. A bt. nettó árbevétele a 2016. évi évközi átalakulás bejegyzését megelőzően időarányosan szintén meghaladta a könyvvizsgálati értékhatárt. A 2016. év közbeni átalakulás bejegyzését követően a kft. mikor kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá? A 2016. évi átalakulás bejegyzésétől a 2016. év végéig? Vagy a 2016. évközi bejegyzést követően a 2016. év végéig szükséges, hogy a kft. is elérje a nettó árbevételével az időarányos 300 millió Ft-os értékhatárt, és csak 2017-ben kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá?
Részlet a válaszból: […]jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkez ő jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át " - a jogutód kft.-nek már a 2016. üzleti év beszámolóját kötelez ő könyvvizsgálóval ellen ő riztetni.Az átalakuló társaságnak a 2016. évben valójában két üzleti éve volt: az egyik az átalakulás cégbírósági bejegyzésének id ő pontjáig, a másik az átalakulás bejegyzésének napját követ ő naptól az üzleti év végéig (2016. december 31-ig).Az Szt. 155. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján az éves szintre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7290
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Beszámolókészítés, könyvvizsgálat

Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.
Részlet a válaszból: […]millió Ft)- létszám: 20+8+4 = 32 fő (Szt.: 250 fő)2014. évi adatok alapján:- mérlegfőösszeg: 2200 millió + 100 millió + 90 millió = 2390 millió Ft (Szt. 5400 millió Ft)- éves árbevétel: 700 millió + 70 millió + 75 millió = 845 millió Ft (Szt.: 8000 millió Ft)- létszáma: 26+10+6 = 42 fő (Szt.: 250 fő)A 2013-2014. évi adatok alapján, az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie 2015-ben, de még 2016-ban sem (az Szt. szerinti mértékek 2016-tól tovább emelkedtek!).3. Az anyavállalat akkor is anyavállalat, ha nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie. Így az anyavállalat, jelen esetben az "A" kft., az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett!4. Az előző pontban leírtak a leányvállalatokra nem vonatkoznak. Mivel az "A" kft.-nek nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, a "B" és a "C" kft. készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ha az "A" kft. - bár nem kötelező, de - mégis készítene összevont (konszolidált) éves beszámolót, a "B" és a "C" kft. élhet az Szt. 9. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel, készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a konszolidáláshoz szükséges adatokat biztosítani tudja az anyavállalat részére.5. Az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie.6. Az Szt. 155. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. A 155. § (3) bekezdése szerint viszont nem kötelező, ha a megadott két feltétel együttesen teljesül.Az egyik feltétele az, hogy a megelőző két üzleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7006
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Választott könyvvizsgáló, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a - könyvvizsgálatra nem kötelezett - cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?
Részlet a válaszból: […]beszámoló felülvizsgálatával - saját döntése szerint - könyvvizsgálót bíz meg, valójában saját maga tette kötelezővé a társaság könyvvizsgálatát az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló vonatkozásában, és ebből következően a tevékenységet lezáró beszámolónál is. Így nem hivatkozhat arra, hogy nem kötelezett könyvvizsgálatra.Ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.A könyvvizsgáló-választás célja valójában az, hogy a független könyvvizsgálói jelentés igazolja, hogy a felülvizsgált beszámoló ténylegesen megbízható, és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről, az üzleti partnerekkel, a bankkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6879
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést