Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott követelés értékesítése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s az "fedezi" a csökkentő tétel összegét [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Az időközben elévültté vált követelések alapján (mivel a fogalom szerint az elévülés miatt is behajthatatlannak minősül a követelés) a társaság jogosult az elszámolt értékvesztés mértékéig csökkenteni az adózás előtti eredményét, az azon felüli összeget pedig (amelyet nem számolt el értékvesztésként) az elévülés miatt hitelezési veszteség címen el kell számolnia ráfordításként, és a teljes összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt. Ha az 1000 követelésből 600 el lett számolva értékvesztésként, és 200 figyelembe lett véve 2012-ben adózás előtti eredménycsökkentésként, akkor a nyilvántartott értékvesztés mértékéig (400) lehet csökkenteni az adóalapot, a könyv szerinti értéket (ami szintén 400) el kell számolni ráfordításként, és 1000 a növelő tétel [Tao-tv. 3. sz. mell. A) fejezet 10. pont].- Ha a követelést a társaság 2013-ban 100%-os értéken értékesíti még az elévülést megelőzően, akkor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel 600 (a követelés bekerülési értéke 1000, elszámolt értékvesztés 600, könyv szerinti érték 400), ezért a nyilvántartott értékvesztés mértékéig, azaz (500+100-200) = 400-zal csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Ha a követelést a társaság 2013-ban a könyv szerinti értéken értékesíti, akkor a követelés (311. számla tartozik oldala) és az értékvesztés (315. számla követel oldala) összevezetése következtében adódó egyenleg (1000-500-100) = 400, amely megegyezik az ellenértékkel, így nem keletkezik olyan bevétel, amely alapján - a nyilvántartott értékvesztés mértékéig - csökkenthető lenne a társaságiadó-alap. A megelőző adóévben a Tao-tv. behajthatatlan követelés fogalma alapján levont összeggel ekkor nem kell növelni az adózás előtti eredményt. A nyilvántartott értékvesztés (a példában 500+100-200 = 400) összegéig pedig már sem 2013-ban, sem a későbbiekben nem vehető figyelembe csökkentés, miután az értékesítés miatt nincs az adózónál kimutatva követelés [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés esetén szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, ha a szerződés jellege, a teljesítés összege alapján nem sorolható a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében felsorolt azon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6098
2. találat: Követelés értékesítése faktorcégnek
Kérdés: Cégünk faktorcégnek értékesíti követeléseit. A számviteli elszámolásnál először nettó árbevételként könyveljük, majd a követelés értékesítését követően egyéb bevételként. A társasági adó megállapításakor, a jövedelemminimum számításánál így kétszeresen vesszük figyelembe ugyanazt a bevételt. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszból: […]összegében - egyéb ráfordításként kell elszámolni. (A követelésre elszámolt értékvesztés összege a társasági adó alapját növeli!)A Tao-tv. előírása szerint a jövedelem (nyereség)-minimum meghatározásakor az összes bevételből kell kiindulni. Az összes bevételnél figyelembe kell venni az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket. Így az összes bevétel megállapításakor számításba kell venni az adott évben értékesített termék, szolgáltatás árbevételként elszámolt összegét (amely összeg a követelésekkel szemben került könyvelésre), továbbá az értékesített követelés ellenértékeként elszámolt egyéb bevételt is.A leírtakból - látszólag - az következik, hogy ugyanazt a bevételt kétszeresen kell számításba venni. Valójában azonban nem erről van szó, mert egyrészt nem ugyanazon nagyságú (a követeléseladási ár felfelé is, meg lefelé is eltérhet az árbevételként elszámolt összegtől), másrészt két gazdasági esemény áfa nélküli ellenértékéről van szó,- az egyik a termékértékesítés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5626
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Követelés értékesítése (faktorálása)
Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszból: […]engedményezése ellenérték fejében történik, akkor a követelésértékesítés számviteli elszámolási előírásait kell alkalmazni. A követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét (könyv szerinti értékét) az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. (Könyvelési tételek: az elszámolt értékvesztés átvezetése: T 315 - K 311 és a könyv szerinti érték egyéb ráfordításkénti elszámolása: T 862 - K 311.) A követelés eladási árát (az engedményes által elismert értékét) az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés átruházásakor. (Könyvelési tétel: T 368 - K 962.) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelésértékesítés nyeresége, illetve vesztesége, azzal a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni (feltételezve, hogy az értékesítés a követelés várható kiegyenlítési összegét közelítő értéken, és nem aránytalanul alacsony értéken történt). Ha a követelés engedményezése ingyenesen történt, akkor az Szt. hatálya alá tartozó vagy egyéni vállalkozó részére történő átadáskor az eszközök térítés nélküli átadásának szabályai szerint a könyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (T 315 - K 311 és T 8891 - K 311). Amennyiben természetes személy részére történik az átadás, a könyv szerinti értéket természetbeni juttatásként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 559 - K 311 és T 315 - K 311). Térítés nélküli átadás esetén a könyv szerinti értékkel a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján növelni kell az adózás előtti eredményt. Természetbeni juttatásnál pedig az Szja-tv. vonatkozó rendelkezéseit és az ahhoz kapcsolódó egyéb törvényi előírásokat kell alkalmazni. A követelés értékesítésekor a korábban elszámolt értékvesztést nem szabad - az értékesítéshez kapcsolódóan - visszaírni, még akkor sem, ha a könyv szerinti értéknél magasabb az eladási ár. [A követeléseknél az értékvesztés elszámolása, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírása, a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelés az Szt. 55. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján.][…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1675
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Követelés vásárlása és értékesítése
Kérdés: Ha egy társaság követelést vásárolt 500 ezer forintért, majd eladja azt 550 ezer forintért, hogyan kell a tranzakciót könyvelni?
Részlet a válaszból: […]vásárolt követelés eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti - nyereség jellegű - különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, a veszteség jellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A kérdésben szereplő esetben az eladási ár könyvelése: T 381, 384 - K 9782, a könyv
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 812
5. találat: Követelés értékesítése
Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszból: […]értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között számolja el. Ezen gazdasági eseményhez kapcsolódóan a Tao-tv. nem ír elő társaságiadóalap-módosítást. Ha azonban a szóban forgó vevő elengedi a kft. tartozását vagy annak egy részét, akkor a kft. az elengedett kötelezettséget az új Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 447