Előtársasági beszámoló 2007-ben

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke könyvelésitétellel. (Ez esetben a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla mutatja atársaság követelésének összegét az alapítóval szemben.)A leírtak alapján helytelen volt a könyvvizsgáló azonvéleménye, hogy a bejegyzett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...A partner cég a hitel hátralévő részének megfizetésétőleltekinthet, de erről az adóst írásban kell tájékoztatnia (elengedte akövetelését). Az adósnál a hitel miatti kötelezettséget nem kell teljesíteni,mert elengedték, az elengedett kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. Aszámlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevőkközött követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogjamegfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Kisvállalkozói kedvezmény igénybe vehető-e egyéni vállalkozónál a korábbi (2007, 2006) években bankszámlán lekötött fejlesztési tartalék értékében? A lekötött összeg 3 millió Ft, a beruházás értéke (2008-ban) 12 millió, csökkenteni kell-e a lekötött 3 millió Ft-tal a beruházás értékét a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés alapján az új szabályokat kellalkalmazni a fejlesztési tartalék címén 2009 előtti szabályok szerint lekötöttszámlakövetelésre, illetőleg annak még fel nem oldott részére is. Ilyen esetbena nyilvántartásba vétel kezdő évének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Leltározási szabályzat

Kérdés: A 2362. számú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem. Mikrovállalkozásunknak nincs leltárkészlete, a vásárolt anyagokat egyből felhasználjuk. Ebben az esetben is szükséges leltározási szabályzatot készíteni? Vagy elegendő, ha a számviteli politikában utalunk arra, hogy nincs leltárkészlet? (Részletes tárgyieszköz-nyilvántartás van.)
Részlet a válaszából: […] ...alól nem adható felmentés.Nemcsak a vásárolt készleteket kell leltározni, hanem akérdésben szereplő tárgyi eszközöket is, továbbá a követeléseket, akötelezettségeket stb. A leltározás fogalmába nemcsak a mennyiségi felvételleltörténő leltárkészítés tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. rendezte volna.Ez esetben a végelszámoló feladata a nem pénzbeli eszközök(tárgyi eszközök, készletek) értékesítése, a követelések behajtása. Amennyibenez sikerrel jár, megteremtődik az adótartozás rendezésének a pénzügyi fedezete.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Behajtáskezelő cégre engedményezett követelés

Kérdés: A kft. a követelései (kintlevőségei) egy részét behajtáskezelő cégre engedményezte. Ha a tulajdonos (magánszemély) megvásárolja a behajtó cégtől a kft. kintlevőségeit, akkor a kft. kifizetheti-e a tulajdonosnak a teljes összeget a pénztárból? Milyen adókötelezettsége keletkezik ilyenkor a kft.-nek, illetve a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhetők a kérdések.A Ptk. 328-331. §-ai szabályozzák az engedményezésjogi feltételeit. A követelések engedményezése történhet ellenérték fejében ésingyenesen. Az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenesengedményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Visszatérítendő adóterhek elszámolása

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az új APEH-határozat jogerőre emelkedéseidőpontjával (2009-ben) kell könyvelni az egyéb bevételek között azadóhatósággal szembeni követelésként kimutatva. Az így elszámolt – az egyébbevételek között kimutatott – tételek a 2009. évet megillető bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy év közben is elvégzi amérleg-fordulónapi értékelést, akkor azt megteheti, de természetesenteljeskörűen. Nemcsak a devizás követeléseket, kötelezettségeket értékeli azárfolyamváltozása miatt, hanem minősíti is a vevőket, értékvesztést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal

Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 97. §-ának (1) bekezdése szerint: a társaságkötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságivagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok sajátvagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.Mivel a kültag csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
1
113
114
115
168