Találati lista:
1221. cikk / 1674 Tagi kölcsön elengedésének illetékfizetése
Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?
1222. cikk / 1674 Csoportos adóalanyiság – áfa elszámolása
Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?
1223. cikk / 1674 Árbevétel engedményezése
Kérdés: Cégünk finanszírozási gondok miatt rövid lejáratú hitelt vett fel a banktól, amelynek a fedezete árbevétel engedményezése. A vevő a bank által megjelölt elkülönített számlára teljesíti a kimenő számlánk ellenértékét, amelyből a bank a felvett hitelt és kamatait elszámolja. Ebben az esetben is a Ptk. 328-331. §-ai szerinti követelésengedményezésről van szó? Hogyan történik ennek a könyvelése? Milyen áfa- és társaságiadó-vonzata van?
1224. cikk / 1674 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Az évek alatt felgyülemlett tagi kölcsön elengedéséről döntött az azt nyújtó – nem magyar állampolgárságú – magánszemély tag a cég javára. A tag és a társaság között különmegállapodásban rögzítették az elengedés tényét, az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagi kölcsönök kerültek elengedésre, továbbá utalás történt arra, hogy a tag miért engedte el a kölcsönt. A társaságnál az elengedett tagi kölcsönt az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, és annak összegével az adóalapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján csökkenteni kell. A magánszemély tag esetében a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége keletkezik-e akkor, ha a kölcsönt adózott pénzéből nyújtotta?
1225. cikk / 1674 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
1226. cikk / 1674 Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
1227. cikk / 1674 Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával
Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
1228. cikk / 1674 Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
1229. cikk / 1674 Követelések értékvesztése miatti adóalap-korrekció
Kérdés: 2006-ban a vevőkövetelésre értékvesztést számoltam el, növeltem a társaságiadó-alapot. A követelés 2007-ben behajthatatlan lesz, akkor társaságiadó-alapot csökkentő tényező lesz?
1230. cikk / 1674 Külfölditől felvett kölcsön
Kérdés: A kft. kölcsönt vett fel külföldi személytől valutában. A kölcsönnyújtó szóban lemondott a követeléséről, de ezt írásban 9 éve nem hajlandó megerősíteni. Azóta még mindig kölcsönként szerepel a könyvekben. Milyen adóvonzata van az esetnek? Hogyan könyveljek? A kft. ügyvezetője a fennálló összeget a tőketartalékba kívánja tenni. Lehetséges ez?
