Kifizetett ellenérték visszafizetése

Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a többletkéntkifizetett (költségként elszámolt) összeget kell a szolgáltatónakvisszafizetnie. Elő kell-e írni a megítélt követelést, és ha igen, akkor mivelszemben? A bíróság jogerőre emelkedett ítélete (végzése) aszolgáltatóra is vonatkozik. Valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...áfamentes), és – az átadott eszköz jellegének megfelelően – – egyéb bevételként kell elszámolni a tulajdonosokkalszembeni követelésenkénti előírással (T 368 – K 961), együttesen 7800 E Ftösszegben, és – ki kell vezetni a lakóingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott esetben értelmetlen a bruttó elszámolás elvérehivatkozni, mivel nem a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve akövetelések és a kötelezettségek egymással szembeni elszámolásáról van szó. Ígyaz adózó a valódiság, a tartalom elsődlegessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész állományba vételekori választott árfolyamán forintraátszámított összegben): T 373 – K 4792, majd a taggal szembeni követelés éskötelezettség számlákat össze kell vezetni (T 4792 – K 368), és a különbözetetárfolyam-különbözetként elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Befejezetlen termelés felszámoláskor

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szemben. Ha eztnem tette meg, remélhetőleg a jogszabály szerinti időtartamon belül afelszámolásra kerülő vevővel szembeni hitelezői követelését benyújtotta. (Akonkrét vevő részére végzett építőipari szolgáltatást – általában – más vevőneknem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Parkolási pótdíj elszámolása, adózása

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, akkor azt – az előbbi,egyéb ráfordításként történő elszámoláson túlmenően – munkavállalóitartozásként az egyéb követelések között kell kimutatni a könyvvitelielszámolásban az egyéb bevételekkel szemben az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; b) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtőlátvett követelésre az átalakulás évében vagy az azt követő adóévekben a könyvszerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet a válaszából: […] ...a társaság közvetlenül nem a beruházási szállítónakfizeti. (Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a támogatóval szembenikövetelésként kell kimutatni!)A pályázati úton nyert támogatásokhoz is kapcsolódik atámogatásra vonatkozó szerződés, megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ingyenes eszközátadás illetéke

Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkültörténő lemondás. Az Itv. e vagyoni értékű jogok között a követelést nemsorolja fel. [Itv. 102. § (1) bek. d) pont.] Ennek megfelelően aköveteléselengedés bár polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Valuta-, devizakészletek értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
Részlet a válaszából: […] ...de nemcsak a devizaszámlán lévő devizára, illetve avalutapénztárban lévő valutára, hanem a külföldi pénzértékre szólókövetelésekre, befektetett pénzügyi eszközökre, értékpapírokra éskötelezettségekre, sőt a devizaalapú követelésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
1
127
128
129
168