Kapott előleg más cég számlájára

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?
Részlet a válaszából: […] ...másik (nevezzük"B") társaság fizeti a kérdező szállítójának. A kérdező cégnek így a "B"társasággal szemben lesz kötelezettsége és követelése a tagállambeliszállítóval szemben, amit a könyvviteli nyilvántartásában rögzítenie is kell (T454 – K 4799). Nem derül ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Faktorálás készfizető kezességgel

Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál feltételezzük, hogy a kérdéses esetbenfaktorálás alatt a Ptk. szerinti követelésengedményezést ért a kérdező cég(követelés engedményezése ellenérték fejében). A követelésengedményezésnek aPtk. előírásaiból következő szabályait részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...összeg helyesbítését jelenti.Ezért azt a gazdasági társaságnak helyesbítő számla kiállításával kelldokumentálnia, ami valójában a követelése helyesbítését eredményezi.Az Szt. 29. §-a (1) és (8) bekezdése előírásából azkövetkezik, hogy a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Társadalombiztosítási kifizetőhely elszámolása

Kérdés: A tb-kifizetőhelynél hogyan kell könyvelni a táppénzt, a GYES-t, az egyéb pénzbeli ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőhelyen történik, a ténylegeskifizetést az alapbizonylatok alapján elő kell írni az egészségbiztosítópénztárral szembeni követelésként (T 368 – K 381, 4712).A kormányrendelet szerint a társadalombiztosításikifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredmény, azadófizetési kötelezettség is. A szállítókszámlájának Tartozik egyenlege valójában a szállítóval szembeni követelésösszegét mutatja. Ez a követelés azonban tartalmában nem felel meg az Szt. 29.§-ának (1) bekezdésében leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Osztalékelőleg fizetése devizában

Kérdés: A kft. a könyveit forintban vezeti. A taggyűlés a 2006. évi osztalékelőleget forintban határozta meg, az osztalékadót és az eho-t forintban állapította meg. Ki lehet-e fizetni devizában az osztalékelőleget a tagoknak (társaságok és magánszemélyek)? A társaság rendelkezik devizával. Milyen árfolyammal kell a forintot devizára átszámítani? Változik-e az átszámítás forintról devizára, ha az osztalékelőleget a taggyűlés 2007-ben osztalékká minősíti?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kellelszámolni.)A devizában, a valutában kifizetett osztalékelőlegetforintban kell a követelések között kimutatni, így annak árfolyam-különbözetenem lehet. A 2006. évi beszámoló elfogadásakor meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet. A Gt. 154. §-ának(1) bekezdése szerint a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk alapítványt támogatott saját termelésű készlet átadásával. A termékről számlát nem állítottunk ki, áfát sem fizettünk utána. A készletek közül közvetlenül vezettük ki a terméket a 8. számlaosztályban szereplő adományok-támogatások számlával szemben. A könyvelés nem érintette az 5. számlaosztályt, így az év elejei és a jelenlegi készletérték különbözete nem egyezik meg a "Saját termelésű készletek állományváltozása" számla egyenlegével. Helyesen könyveltük az adott tételt?
Részlet a válaszából: […] ...átvevő az áfát nem fizeti meg, akkor a meg nem fizetett áfát is a rendkívüliráfordítások között kell elszámolni, mint elengedett követelésnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] ...levont 10 százalék adómentes természetbenijuttatásnak minősül, és ennek megfelelően kell a fogyasztóval szembeni -emiatti – követelés összegét elszámolni: T 559 – K 311. (Természetesen, azelszámolást bizonylatolni kell! Bizonylatként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magánbeszélgetések számlázása

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást igénybe vevőkrészére nyújtott szolgáltatásról kerüljön kiállításra (egyetlen számla nemlehet több vevővel szembeni követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
129
130
131
168