Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján a követelésekreértékvesztést kell elszámolni, ha azok megtérülése – a vevő, az adós minősítésealapján – bizonytalan. Az értékvesztés mértékére (nagyságára) utal ahivatkozott előírás azzal, hogy az értékvesztést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...követő 75 naponbelül. A felülvizsgálat során a végelszámoló dönthet avégelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések,illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelésitartalék, időbeli elhatárolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Ingatlanértékesítés időpontja

Kérdés: Ingatlanértékesítés történt. Az adásvételi szerződés január 27-ei keltezésű. Ebben rögzítésre került: a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokbaadás a mai nappal megtörténik. Az adásvételi szerződés február 8-án került a földhivatalhoz beadásra, ahol az új tulajdonost március 16-án február 8-ával bejegyezték. Az értékesítésről a számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? A februári fizetést előlegként vagy részteljesítésként kell könyvelni? Az eladó meddig számolhatja el az ingatlan után az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ingatlanértékesítésteljesítési időpontja január 27-e, a birtokbaadás napja. Az ezt követőenteljesített pénzügyi rendezéskor a követelés csökken, és nem előleget fizet avevő. Ingatlanértékesítés esetén a részteljesítés nem értelmezhető!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Ki nem fizetett bér elszámolása

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Munka Törvénykönyvének a munka díjazásáravonatkozó fejezetét kell figyelembe venni. Az Mt. hivatkozott előírásaibólalapvetően az következik, hogy a kft. bérelszámolása helyesen járt el, amikorszámfejtette a munkaszerződés szerint járó munkabért, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
Részlet a válaszából: […] ...(Ez esetben azellenérték kiegyenlítése nem részletekben, hanem egy összegben történik, aszámlázást követően. Így nincs, nem lehet követelés, amelynélárfolyamnyereséget lehetne jogszerűen elszámolni.) A jövőbeni devizaalapúbérleti díjak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Vállalkozói járulék megfizetése

Kérdés: 2005. évben a bt.-beltag saját nevében csekken fizette be a vállalkozói járulékot havonta. Az APEH a magánszemély folyószámlájáról 2006-ban átvezette a járulékot a bt. folyószámlájára. A bt.-nél az átvezetést hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás mellett:– a vállalkozói járulék bevallása: T 471 – K 4743 (ha nemvonható le, a társas vállalkozóval szembeni követeléskénti előírása: T 368 – K4743),– a vállalkozói járulék befizetése: T 4743 – K 384 (le nemvonhatónál: T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Külföldön végzett tevékenység költségeinek bizonylata

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások svéd előírások szerintfelszámított áfáját, ha az a svéd előírások szerint levonható, a svédadóhatósággal szembeni követelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Közös beruházás elszámolása

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?
Részlet a válaszából: […] ...az rendeltetésszerűenhasználatbavételre is került (T 12 – K 161 és T 466 – K 467).A társaság felé számlázott tevékenység miatti követelésazonos összegű lesz – ha a megállapodásnak megfelelően jártak el – a kft.-tőlátvett beruházás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyértelműsége érdekében – egy példánkeresztül mutatjuk be. A vevő átutalt 2000 eurót, kiegyenlítette a társaság2000 eurós követelését. Az euró árfolyama a vevővel szembeni követelésfelvételekor: 260 Ft/euró, a kiegyenlítéskor 280 Ft/euró. A társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a devizaszámlárakerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, illetvekötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó – választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
1
…
132
133
134
…
168