Engedményezett követelés – elengedett követelés?

Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...követelés engedményezése a Ptk. előírásaifigyelembevételével történhet: ellenérték fejében vagy térítés nélkül, ésmindenképpen harmadik személy részére.A követelés elengedése esetén a szállító, az eladó írásbanlemond követeléséről, és ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Vámhatóság által kivett áfa elszámolása

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?
Részlet a válaszából: […] ...be, ilyenadatot a 06. lapon nem szerepeltethetnek. Az importtal kapcsolatosan a vámhatóság által kivetett áfát,ha az levonható, az egyéb követelésekkel szemben kell a vámhatósággal szembenikötelezettségként előírni: T 368 – K 465 (nem elegendő csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Fő- és melléktevékenység megítélése

Kérdés: Társaságunk egy szerződés keretében tenyészállatait bérbe adja az istálló és a legelő használatával együtt. A szerződés értelmében a tenyészállathoz kapcsolódó állami támogatást – mely a tulajdonosnak jár – átadjuk a bérlőnek úgy, hogy a vevőkövetelést csökkentjük a továbbadott összeggel. Ezen ingatlan bérbeadására is vonatkozik-e a 2004-es áfatörvény-módosítás idevonatkozó szabálya, vagy mint járulékos tevékenység, felveszi a tenyészállat-bérbeadási kulcsot? Az adott támogatásnak mi a megítélése az áfa- és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A fő- és melléktevékenység megítéléséhez általánosságban akövetkező szempontokat lehet figyelembe venni:– a melléktevékenység a főtevékenység értékéhez hasonlítvakisebb nagyságrendet képvisel;– a melléktevékenység elősegíti, illetve kiegészíti afőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Bevételi nyilvántartást vezető evaalany megszűnése

Kérdés: Egy bt. 2005. évben belépett az evába. 2005. 12. 31-én az APEH megszüntette az evakörbe tartozását, mert adótartozása volt. Az evaidőszak alatt a bt. a bevételi nyilvántartás-vezetést választotta. Bevételei 2005-ben teljes összegében nem folytak be. 2006. január 1-jével a bt.-nek el kell készítenie a nyitó mérlegét. Hol kell a 2005-ben be nem folyt bevételt a nyitó mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyitó mérlegetkell készítenie (tehát kötelező leltározással!). A nyitó mérlegbe az eszközöket(ideértve a kérdésben szereplő követeléseket is!) piaci értéken, akötelezettségeket (például a 2005. 12. 31-éig ki nem fizetett, pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: 2005. 09. hóban megjött a végrehajtói levél a követeléssel kapcsolatosan, hogy behajthatatlan. 2003-ban elszámoltam értékvesztést, 2004-ben nem, mivel a társaság értékvesztés elszámolása mellett veszteségbe ment volna át, és ismert volt, hogy 2005-től a Tao-tv. kivette a követelések értékvesztési leírás alkalmazását. Mit tehetek? Leírhatom a teljes összeget behajthatatlan követelésként, vagy csak a 2004. évi esedékes összeggel csökkentve? Az APEH-előadók azt mondták, csak akkor írható le, ha az értékvesztést már elszámoltuk.
Részlet a válaszából: […] ...zavaros a kérdés. A kérdező a követelésekkelkapcsolatos értékvesztés-elszámolást összekeveri a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének ny) pontja [és (9) bekezdése] alapján az adózás előtti eredménytcsökkentő tételként 2004. évben utoljára számításba vehető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott inkasszóval leemelt összegetnem a kötelezettséget csökkentő tételként, hanem – helyesen – az "A"lízingcéggel szembeni követelésként kellett kimutatni. (Ez azonban nemeredményezi az "A" lízingcéggel szembeni kötelezettség csökkenését, az "állvamarad"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...vevő által számlázott,ingatlanhoz kapcsolódó használati jogot állományba veszi: T 126, 466 – K 455,majd az ingatlanértékesítés miatti követelés számlára átvezeti a használati jogvétele miatti kötelezettség összegét: T 455 – K 311. Ezt követően a 311....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Követelés faktorálása

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes, nem felel meg sem az Szt., sem a Ptk. előírásainak.A követelések faktorálásával részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 125. számában a 2550. kérdésre adott válaszban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Kaució (óvadék) elszámolása

Kérdés: A kaució könyvelése annak átadásakor, átvételekor. Amennyiben nem kerül visszaadásra, mert valamilyen okozott kár kiegyenlítésére használják fel, akkor hogyan kell könyvelni? Áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...óvadékra (kaucióra) vonatkozó előírásai 2004. május1-jétől lényegesen megváltoztak. Kaució (óvadék) nemcsak pénz lehet,bankszámla-követelés, értékpapír, egyéb más tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Lízingfizetési kötelezettség átvállalása

Kérdés: A cég úgy értékesít egy tehergépjárművet, hogy a vevő egy bizonyos összeg kifizetése mellett átvállalja a tehergépjárművet terhelő lízingszerződés hátralévő futamidejének fizetési kötelezettségeit is. A lízingcég "Átvállalási szerződés"-ben biztosította a vevő számára a lízing átvállalási lehetőségét. Kell-e a lízing összegének szerepelnie a számlában? Hogyan kell eljárni áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...csak a lízingbe adón keresztül teheti megazzal, hogy a lízingbe adó a visszavételi értéket magasabb összegben határozzameg, mint a nála követelésként, a lízingbe vevőnél kötelezettségként kimutatottösszeg. A lízingbe vevő által kiállított helyesbítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
134
135
136
168