Találati lista:
1381. cikk / 1674 Termékben adott engedmény
Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
1382. cikk / 1674 Jóteljesítési garancia
Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?
1383. cikk / 1674 Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése
Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
1384. cikk / 1674 Határidős leszállítási ügyletek elszámolása
Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
1385. cikk / 1674 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
1386. cikk / 1674 Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék
Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
1387. cikk / 1674 Háziorvosi praxisjog elszámolása
Kérdés: Egy orvos-egészségügyi kft. 3 millió forint törzstőkével 3 taggal alakult 2004-ben. Az egyik orvos-tulajdonos magánpraxist vásárolt 8 millió forint értékben. A praxisjogot – a kft. másik 2 tagjának hozzájárulásával – egyrészt a törzstőke 3 millió forintjából, másrészt az egyik orvos tag által nyújtott tulajdonosi hitelből vásárolta meg. A kft. könyveiben a praxisjogot immateriális jószágként mutatja ki. Lehet-e utána értékcsökkenést elszámolni? Lehet-e a tulajdonosi hitel összegét hosszú lejáratú kölcsönként kimutatni?
1388. cikk / 1674 Támogatott eszköz értékesítése
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
1389. cikk / 1674 Nem fizető megrendelőkkel szembeni követelések
Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?
1390. cikk / 1674 Ingatlancsere jelképes összegért
Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
