Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki, hogy szabályai a jelen esetben is alkalmazhatók legyenek. Sőt, a Ptk. 164. §-ának (1) bekezdése arról ír, hogy a kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során figyelembe kell venni. Ugyanakkor a 2002. évi egyszerűsített mérlegben vevőkkel szembeni követelésként kimutatott tétel a 2003. évben az eva alapjának megállapításánál a 8. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék

Kérdés: A kft. 1998. évi beszámolójában 8 millió osztalékot hagyott jóvá azzal, hogy kifizetésre később kerül sor. 1999-2000-ben veszteséges volt, és most végelszámolással megszűnik. A jóváhagyott (és kötelezettségként kimutatott) osztalék kifizetésére nincs fedezet. Hogyan kell a jóváhagyott osztalékot a végelszámolás során rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a jóváhagyott osztalékot nem lehet kifizetni, mert nincs fedezete, akkor a tagoknak az ilyen címen fennálló követelésükről le kell mondaniuk. Az írásban rögzített követeléselengedést (a kft.-nél kimutatott kötelezettség elengedését) pedig az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...áfabevallásban is szerepeltetni. További teendő nincs! Legfeljebb év végén, amikor a mérleg-fordulónapi értékelés során a devizaalapú követeléseket-kötelezettségeket is az Szt. 60. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint kell értékelni.Ha a számítógépes program nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...be, így az előzetesen felszámított áfát teljes összegében mint az adóhatósággal szembeni – de később érvényesíthető – követelést (T 368 – K 4543) kell könyvelni.A távbeszélő-szolgáltatás ellenértéke fizetésének esedékességekor, mivel az 2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Az óvadék és a kaució az áfában

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. A 271. §-ának (1) bekezdése szerint az óvadékot csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján a követelések korábban elszámolt értékvesztését visszaírással akkor kell csökkenteni, ha a követelés várhatóan megtérülő összege – a vevő, az adós minősítése alapján – jelentősen meghaladja a követelés könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli elszámoláshoz – erről írásban nyilatkoznia kell. (A nyilatkozatából ki kell derülnie annak, hogy ő a könyveiben kimutatott követelést engedte el, az elengedés okának a feltüntetésével.)A devizahitellel kapcsolatos kamatfizetés mértékét, esedékességét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során kell figyelembe venni. Ugyanakkor a 2002. évi egyszerűsített mérlegben a vevőkkel szembeni követelésként kimutatott tétel 2003-ban az eva alapjának megállapításánál a 8. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
146
147
148
161