Találati lista:
1511. cikk / 1674 Követelések egyeztetése
Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
1512. cikk / 1674 Számlázás a pénzügyi lízingnél
Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
1513. cikk / 1674 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)
Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
1514. cikk / 1674 Elengedett kötelezettség elszámolása
Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
1515. cikk / 1674 Megkifogásolt szolgáltatásidíj-átalány elszámolása
Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?
1516. cikk / 1674 Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása
Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
1517. cikk / 1674 Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel
Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
1518. cikk / 1674 Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
1519. cikk / 1674 Részletfizetés fix kamatának elszámolása
Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató társaság lehetővé teszi vevőinek, hogy az áru ellenértékét részletekben egyenlítsék ki, fix kamat felszámítása mellett. A kapcsolódó szerződésekben a társaság a törlesztőrészletek értékét megbontja kamatra és áruértékre. Az ügylet könyvelése is ekként történik: az értékesítéskor könyveli az árbevételt és az áfát, az egyes részletek befolyásakor a társaság csökkenti a vevő követelését, és a kamatot nem pénzintézettől kapott kamatként számolja el. Helyes ez így?
1520. cikk / 1674 Szolgáltatások kompenzálása
Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?
