Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint a számviteli nyilvántartásokba jogszerűen felvett követeléseket mindaddig nem szabad kivezetni, amíg a követelést pénzügyileg vagy egyéb módon (a Ptk. szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítéskor érvényes – árfolyam figyelembevételével kell meghatározni. Az így forintban számlázott értéket kell követelésként könyvelni, de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak is.Amennyiben az importáló cég által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásban nem az átvállaláskor, hanem a törlesztéskor jelenik meg, és nem rendkívüli ráfordításként, hanem a tagokkal szembeni követelésként (T 368 – K 384). Amennyiben a kamatot is megtérítik a tagok, akkor a megfizetett kamatot is a tagokkal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] ...értéket az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint korrigálni, amikor a végleges érték ismertté válik.3. Az 1. pont szerint kimutatott követelést és a 2. pont szerinti kötelezettséget a leadott autó értékesítésekor (az ügylet lezárásakor) össze kell vezetni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző cég vagyunk. Nagyberuházásoknál folyamatosan jelentkeznek garanciális visszatartások, amelyeket a számlán feltüntettünk. Könyvelése az árbevétel számla "T" oldalára történik, így a vevő számláján nem jelenik meg. Lehet, hogy helytelenül könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott, elfogadott, elismert teljes – áfa nélküli – értéket kell, a garanciális visszatartás összegét nem szabad könyvelni. A követelés visszatartással csökkentett összegének pénzügyi rendezése (T 384 – K 311) után a vevők számlán "állvamarad" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...és – ha levonható – előzetesen felszámított áfaként könyvel [T 52, 466 – K 454].Időszakonként (legkésőbb az év végén) a követelés és a kötelezettség – előbbiek szerinti – összegeit össze kell vezetni [T 454 – K 311], és a különbözetet rendezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...ezen belül a tőketartalékot – kell növelni. Például, ha a társaság az eszközök közül az ingatlanokat 100 egységgel felértékeli, a követeléseket 10 egységgel leértékeli, akkor az eszközöket összevontan 90 egységgel felértékelte. Ha a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...tétele: T 311 – K 91-92, 467, az óvadékkal csökkentett összeg kiegyenlítésekor: T 384 – K 311. Így az óvadék a vevővel szembeni követelés számlán marad, ugyanis amit a kérdés szerint óvadékként kezelnek, az nem óvadék.A Ptk. 270-271. §-ai tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Garanciális visszatartás mely számlán legyen?

Kérdés: Szerződés alapján az építőipari szolgáltatás számlájának végösszege a garanciális visszatartás összege nélkül kerül kiegyenlítésre. A vevőfolyószámlán kell kimutatni ezt az összeget akkor is, ha a garanciális visszatartás szerződés szerinti időtartama 5 év? Vagy át kell vezetni valamely más számlára?
Részlet a válaszából: […] ...garanciális kötelezettségre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Így a követelés a kötelezettség számlán "állvamarad" mindaddig, amíg a garanciális időszak le nem telik és ki nem fizetik (akár 5 évig is), vagy elengedik, vagy elvégzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
153
154
155
161