Pénztárgép bizonylatainak könyvelése

Kérdés:

A kft.-nél a pénztárgép bizonylatainak a könyvelése naponta egy összegben, kettős könyvvitelű programban történik. Gyakori a készpénzes és bankkártyás fizetés, de előfordulnak más fizetőeszközök is, mint például SZÉP-kártya, ajándékutalvány stb. A cég minden egyes pénztárgépbizonylatát alapból vevőbizonylatként könyveli, így T 311 – K 911 és T 311 – K 467 tételek keletkeznek. Ebből könyvelésre kerül a készpénzes fizetés pénztárbizonylatként: T 3811 – K 311 tétellel. Kérdés, hogy a különböző fizetőeszközöknek – amelyek előfordulnak a pénztárgépnél – a különböző főkönyvi számlákra való átvezetése hogyan valósulhat meg? Melyik könyvelési eljárás a helyes? Például egyik napon bejön 10.000 Ft, amelyből 4000 Ft készpénz, 3500 Ft bankkártya és 2500 Ft SZÉP-kártya. Először a vevőbizonylaton kerül könyvelésre az egész (az áfától tekintsünk el): T 311 – K 911, 10.000 forint. A verzió: A pénztárbizonylaton vezetnénk át mindent, kivéve a bankkártyát: T 3811 – K 311, 6500 Ft, és itt kerülnének elkülönítésre a különböző fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft. Így a 3811-en csak a készpénzként befolyt összeg marad. B verzió: A vevőbizonylaton még elkülönítésre kerülnének a fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft, majd pedig a pénztárbizonylaton a készpénz: T 3811 – K 311, 4000 Ft. Így a 311-en csak a bankkártyás összeg marad.

Részlet a válaszából: […] ...bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelménye, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatokat legkésőbb a gazdasági esemény megtörténtekor könyvelni kell. A kérdés szerinti konstrukció ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
Részlet a válaszából: […] ...az egymás után következő üzleti évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének úgy is eleget lehet tenni, ha az előző üzleti évi összevont (konszolidált) évesbeszámoló-adatait a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Jóváhagyott osztalék a tulajdonosnál

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylatot pedig könyvelni kell.Az osztalékról való döntés is gazdasági művelet, esemény, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...leírt gyakorlat ellentétes a számviteli törvény előírásaival, és mint ilyen súlyosan sérti a bizonylati elv és bizonylati fegyelem alapkövetelményét. Röviden: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Elektronikus számla-e a papíralapon kapott számla?

Kérdés:

Elektronikus számlázással kapcsolatban találtam a NAV egyik tájékoztatóját, amit 2020. 04. 16-án tett közzé: https://nav.gov.hu/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416. Ebben az áll: „elektronikus számlának minősül az eredetileg papíralapon előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve, elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF-számla is.” Ez azt sugallja, hogy pl. nem kell elektronikus hitelesítő aláírás sem a számlára. Mi az a minimumfeltétel, ami egy számlát elektronikus számlává tesz? Olyan elektronikus számlává, amelyre igazak a számlabefogadói oldalon az elektronikus tárolásra vonatkozó követelmények. A NAV adatbázisából letölthető információk szerint egy számla lehet papíralapú/elektronikus/ismeretlen. A NAV adatbázisában elektronikus számlaként nyilvántartott számlákon felül kötelezettségünk van-e más számlát is elektronikus számlaként tekinteni? Ha a NAV adatbázisában elektronikusan nyilvántartott számla hozzánk – mint számlát befogadókhoz – papíralapon jut el, akkor van-e teendőnk? Kell-e minden számlát így ellenőrizni?

Részlet a válaszából: […] ...eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése pedig kimondja, hogy e követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Előre kiállított számlák a mikrogazdálkodónál

Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti biztosító, a bérbeadó, a közműszolgáltató egyértelműen megsérti a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit, sérti a számviteli fegyelmet, az általuk szabálytalanul kiállított számla nem minősíthető szabályszerűnek, és aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

2025-ben bekövetkezett kár könyvelése

Kérdés: Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a gazdasági eseményekről (jellemzően azok megtörténtekor, megtörténte után) bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján kell könyvelni. Szabályszerűen kiállított az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a forgalomból történő járműkivonás nem a jogszabályi előírások figyelembevételével történt, az észszerű gazdálkodás követelményeire nem voltak tekintettel.Ugyanis a jármű forgalomból történő kivonásakor először arról kell dönteni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Önszámlázás esetén a deviza árfolyama

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany teljesíti, úgy e körülménytől függetlenül a számlázással kapcsolatos követelményeknek maradéktalanul teljesülnie kell. Ezek közé tartozik, hogy az Áfa-tv. 169. § k) pontja és 172. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Használt termékek visszavétele a pénztárban

Kérdés: A kft. új és használt terítők, díszpárnák, dísztárgyak értékesítésével is foglalkozik. Az általános áfaszabályokon túlmenően a használt ingóság értékesítésére vonatkozó árrésadózást is alkalmazza. Holland magánszemély vásárolt használt terítőket, díszpárnát, amelyet árrésáfásan értékesítettünk részére. Számlát nem kért, pénztárgépes nyugtát állítottunk ki, bankkártyás fizetés történt. Az ügyfél egy hét múlva visszahozta a terméket, a kft. tulajdonosa hajlandó visszavásárolni azokat. Ugyanakkor a terítő már foltos volt, ezért csökkentett visszavásárlási árban állapodnak meg. A pénztárgép nem tud sztornónyugtát kiállítani, emiatt a „pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatványt állítanánk ki, és készpénzben történne a csökkentett összeg kifizetése a házipénztárból. Ennek a számviteli elszámolása hogyan történik?
(A példát a válaszban ismertetjük az ismétlés elkerülése érdekében.)
Jó megoldás-e az, hogy a –60 E Ft-ról feljegyzést készítünk a fent nevezett nyomtatványon? Ezt úgy kezeljük, mintha most vásároltunk volna egy használt terítőt (árrést csökkent vagy készletet növel?), melyet, ha újra értékesítünk, árrésáfásan fogjuk értékesíteni? Melyik összeg lesz a beszerzési ár, 50 E Ft vagy 60 E Ft? Megtehetjük-e, hogy csökkentett áron vásároljuk vissza a terméket? Emiatt, hogy a pénztárgépben nem tudjuk ezt végigvezetni, ezért a GT (grand total) soha nem fog egyezni a házipénztárban lévő összeggel, ez így elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy nem fogadható el.Alapvető számviteli követelmény, hogy az eszközöket-forrásokat érintő gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, a bizonylatnak pedig a valóságnak megfelelően kell a gazdasági eseményt tartalmaznia.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
1
2
3
136