19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Termékimport hamburgi vámeljárással
Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
12. cikk / 19 Láncügylet áfája
Kérdés: Szlovákiából indul az áru közvetlenül Magyarországra. A szlovák cég svájci cégnek számláz, és a svájci cég számláz a magyar cégnek. Hogyan alakulnak az áfakapcsolatok, ha a fuvart a szlovák cég, vagy a svájci cég, vagy a magyar cég rendeli meg?
13. cikk / 19 Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)
Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
14. cikk / 19 Közösségen belüli vevői készlet
Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
15. cikk / 19 Épületfelújítás Ausztriában
Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?
16. cikk / 19 Láncértékesítés esetén az áfa
Kérdés: Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?
17. cikk / 19 Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj
Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 105. számában a 2145. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem: ha cégünk egy csomagolóanyag-visszavételi és -hasznosítási kötelezettséget teljesítő koordináló szervezettel hasznosítási szerződést kötött, a megállapodás alapján részükre fizetett hasznosítási díjjal növelni kell-e szállítási számla értékét, és a növelt összeg után kell-e a fizetendő áfát bevallani és visszaigényelni?
18. cikk / 19 Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
19. cikk / 19 Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél
Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
