Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

7 találat a megadott közös tulajdon tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
2. találat: Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.
Részlet a válaszból: […]nincs megállapodás a férj és a feleség között, hogy nem osztják meg a bevételt, akkor mindkettőjüket a tulajdoni hányaduk alapján terheli adókötelezettség, amely az adott esetben ugyanazt jelenti, mintha nem történne bevételmegosztás. A kifizetőnek történő bérbeadás esetén akkor kell számlát adni, ha a bérbeadó áfakötelessé teszi a bérbeadást, ha nem, akkor az adómentes szolgáltatást nyújtó a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot köteles kiállítani. Mindkét magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizetőnek, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kívánja-e személyijövedelemadó-kötelezettségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4236
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Közös tulajdon eladása
Kérdés: Egy házaspár eladja ingatlantulajdonát, melyet a házasságuk alatt közösen szereztek, az a családjogi törvény alapján közös tulajdonnak minősül. Az ingatlan-nyilvántartásban csak a férj nevén szerepel az ingatlan, így ő lesz egyedül az adásvételi szerződésben az eladó. A személyijövedelem-adózásban közöstulajdon-eladásnak minősül-e és az ebből származó jövedelmet közöttük 50-50%-ban kell megosztani és bevallani, vagy csak a férj nevén kerül bevallásra a teljes jövedelem?
Részlet a válaszból: […]jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Az Szja tv. a közös tulajdon alatt a családjogi törvény szerinti közös tulajdont értelmezi. Ebből az következik, hogy a közös tulajdon
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3569
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Jövedelem közös tulajdon megszüntetése esetén
Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?
Részlet a válaszból: […]ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt. Vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Ha az 1/2-ed hányadú ingatlanrésszel összefüggésben fizetett "megváltási ár" ellenében a tulajdonjog is átírásra kerül, egyértelműen megvalósul az ingatlanátruházás ténye. Ebben az esetben az ingatlan későbbi értékesítése során az 1/2-ed hányadú ingatlanrész "megváltási árat" a jövedelem meghatározásánál figyelembe lehet venni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3187
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Orvosi rendelőintézet közös tulajdona
Kérdés: A betéti társaság beruházásában valósult meg az orvosi rendelőintézet. A rendelőintézetben 7 különböző társaság működik, amelyek rendelőjüket megvásárolták, arra tulajdonjogot szereztek. A közös tulajdonban maradó részekre társasházat alapítottak. A bt. többségi tulajdonnal rendelkezik a létesítményből. Kinek és milyen jogcímen kell nyilvántartani a közös tulajdonban lévő épületet?
Részlet a válaszból: […]szempontból nem értelmezhető! A rendelőintézet egésze tekintendő a számviteli elszámolás szempontjából elsődlegesen tárgyi eszköznek. A rendelőintézet - mint épület - rendeltetésszerű használatának feltétele, hogy alapja, fő-, határoló- és teherhordó falai, födémje, homlokzata, tetőszerkezete, villany-, víz-, szennyvízcsatorna-, gázhálózata (csőrendszere) és különböző gépészeti berendezése, folyosói, lépcsőháza és a hozzá tartozó közlekedő és lépcsőpihenő, kémény, ajtó, ablak, közösen használt WC, mosdók, öltöző, előtér, váróhelyisége stb. legyen. Az épület mint műszaki egység csak akkor biztosíthatja az állandó, az időszakos vagy idényjellegű tartózkodás feltételeit, ha az előbb felsoroltakkal rendelkezik. A rendelőintézet - mint épület - lehet közös tulajdonban úgy, hogy az általuk kizárólagosan használt épületrészeket a kérdésben szereplő társaságok megvásárolták, a beruházó bt. által használt épületrészt pedig a bt. vette rendeltetésszerűen használatba. Az épületrészeket megvásárló társaságok a könyveikben az épületek között mutatják ki a vételáron az épületrészt. A 7 társaság és a bt. könyveiben kimutatott épületrészek együttes értékének a rendelőintézet - mint épület - értékével (nem a bekerülési értékével!) azonosnak kell lennie. A rendelőintézet közösen használt (vagy ilyennek minősített) részeire társasház alapítása valójában arra szolgál, hogy meghatározzák, milyen karbantartási, felújítási, pótlási feladatai vannak az egyes tulajdonosoknak az általuk kizárólagosan használt épületrészekkel kapcsolatosan, illetve a rendelőintézet közös használatát biztosító épületelemekkel összefüggően, a közös költség (a közös üzemeltetés költsége) miként kerül az egyes társaságok között felosztásra. A kérdéshez kapcsolódóan lényeges (mert a bt. eredményére kihathat) az, miként állapították meg az értékesítésre került épületrészek egyéb ráfordításként elszámolásra került bekerülési értékét. Az épületrészre jutó bekerülési értéket a rendelőintézet (mint épület) bekerülési értékéből lehet meghatározni, vetítési alapként a ráfordításokat leginkább kifejező műszaki ismérveket felhasználva. Ebből a szempontból használható műszaki ismérv lehet az épületrészek hasznos alapterülete, vagy az épületrészek hasznos légtere, vagy ezek kombinációja, de különböző alapterületű épületrészek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2387
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói: Eredeti Ráépített Új Arány % Telek 50 50 100 10 Épület 150 750 900 90 Összesen: 200 800 1000 100 Arány % 20 80 100 A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszból: […]létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. A teleknél azonban nehezen értelmezendő a "ráépített" 50 egység akkor, amikor már meglévő épületen történik a ráépítés. Valószínű, hogy szó szerint érti a kérdező a telekre történő ráépítést, a telken utat, térburkolatot építenek. Ha így van, akkor ez nem a telekre való "ráépítés", hanem egy új eszköz: az út, a térburkolat, esetleg melléképület létesítése, amelyek bekerülési értékével nem lehet a telek értékét növelni, azokat külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel, akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítetten kell kimutatni. Az épület átalakításával és bővítésével kapcsolatos költségek a társaságnál merültek fel. Ez lesz az épületrész bekerülési értéke (a példából ennek összegszerűségére csak következtetni lehet, 730-ból a 750-re jutó rész 684), függetlenül attól, hogy az épületrész az épület 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (900-ból 720-at). Ha a telekre történő "ráépítés" például térburkolatot jelent, annak bekerülési értéke a 730-ból az 50-re jutó rész, azaz 46, függetlenül attól, hogy a térburkolatrész a térburkolat egészének 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (50-ből 40-et). Mivel a telekre a telek értékét növelő ráfordítás nehezen képzelhető el, a telek bekerülési értéke a társaságnál nulla, de a telek 80 százalékos tulajdoni hányada a társaságot illeti meg. A leírtakból következik egyrészt, hogy az osztatlan közös tulajdont jelentő ingatlanon belül elkülönítetten kell kimutatni a telekhányad, az épületrész, az egyéb építményrész (például térburkolat), az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghányadok - számviteli előírások szerint meghatározott tényleges bekerülési értékét, azt az értéket, amennyibe az a társaságnak került, amilyen értéken azt aktiválni kell, továbbá azok - eszmei, piaci, ingatlanforgalmi műszaki adatokkal alátámasztott tulajdoni hányadát és annak értékét. A ráépített eszközhányadok eszmei, piaci értékétől azok tényleges bekerülési értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2382
7. találat: Közös üzemeltetés költségeinek megosztása
Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek között kell szerepeltetnie (a "B", "C" kft. pedig a követelések között mutatja ki a kamion megvásárlására átadott pénzt). A számviteli előírásokból az következik, hogy az "A" kft. könyveiben kell megjelennie a kamion kívülállók részéről történt hasznosításának bevétele (mások részére végzett szállítások számlázott értéke, árbevétele) (ilyenről a kérdésben nincs szó), továbbá az üzemeltetés, a fenntartás költségei, a terv szerinti értékcsökkenés, és minden egyéb, a használat során felmerült költség, amelyeket teljes összegükben az "A" kft.-nek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell elszámolnia. (Helytelenül jár el az "A" kft., amikor csak a felmerült költségek, kiadások egyharmadát számolja el költségként.) Az új Szt. 84. §-a (4) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre átterhelt összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. (Ez az "A" kft. feladata.) Az új Szt. 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő közös költségek összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni. (Ez a "B", "C" kft. feladata.) Mivel az "A" kft. nem végez szolgáltatást a "B", illetve "C" kft. részére, a kamion üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek, kiadások tulajdoni hányad arányában történő számlázása indokolatlan, azt közvetített szolgáltatásként sem lehet elszámolni [nem felel meg az új Szt. 3. §-a (4) bekezdése 1. pontjában leírtaknak]. Erre nincs is szükség, hiszen az Szt. hivatkozott előírásai megadják a megoldást. A számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 421