Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nincs megállapodás a férj és a feleség között, hogy nem osztják meg a bevételt, akkor mindkettőjüket a tulajdoni hányaduk alapján terheli adókötelezettség, amely az adott esetben ugyanazt jelenti, mintha nem történne bevételmegosztás. A kifizetőnek történő bérbeadás esetén akkor kell számlát adni, ha a bérbeadó áfakötelessé teszi a bérbeadást, ha nem, akkor az adómentes szolgáltatást nyújtó a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot köteles kiállítani. Mindkét magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizetőnek, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kívánja-e személyijövedelemadó-kötelezettségét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Az Szja tv. a közös tulajdon alatt a családjogi törvény szerinti közös tulajdont értelmezi. Ebből az következik, hogy a közös tulajdon
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt. Vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Ha az 1/2-ed hányadú ingatlanrésszel összefüggésben fizetett "megváltási ár" ellenében a tulajdonjog is átírásra kerül, egyértelműen megvalósul az ingatlanátruházás ténye. Ebben az esetben az ingatlan későbbi értékesítése során az 1/2-ed hányadú ingatlanrész "megváltási árat" a jövedelem meghatározásánál figyelembe lehet venni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szempontból nem értelmezhető! A rendelőintézet egésze tekintendő a számviteli elszámolás szempontjából elsődlegesen tárgyi eszköznek. A rendelőintézet - mint épület - rendeltetésszerű használatának feltétele, hogy alapja, fő-, határoló- és teherhordó falai, födémje, homlokzata, tetőszerkezete, villany-, víz-, szennyvízcsatorna-, gázhálózata (csőrendszere) és különböző gépészeti berendezése, folyosói, lépcsőháza és a hozzá tartozó közlekedő és lépcsőpihenő, kémény, ajtó, ablak, közösen használt WC, mosdók, öltöző, előtér, váróhelyisége stb. legyen. Az épület mint műszaki egység csak akkor biztosíthatja az állandó, az időszakos vagy idényjellegű tartózkodás feltételeit, ha az előbb felsoroltakkal rendelkezik. A rendelőintézet - mint épület - lehet közös tulajdonban úgy, hogy az általuk kizárólagosan használt épületrészeket a kérdésben szereplő társaságok megvásárolták, a beruházó bt. által használt épületrészt pedig a bt. vette rendeltetésszerűen használatba. Az épületrészeket megvásárló társaságok a könyveikben az épületek között mutatják ki a vételáron az épületrészt. A 7 társaság és a bt. könyveiben kimutatott épületrészek együttes értékének a rendelőintézet - mint épület - értékével (nem a bekerülési értékével!) azonosnak kell lennie. A rendelőintézet közösen használt (vagy ilyennek minősített) részeire társasház alapítása valójában arra szolgál, hogy meghatározzák, milyen karbantartási, felújítási, pótlási feladatai vannak az egyes tulajdonosoknak az általuk kizárólagosan használt épületrészekkel kapcsolatosan, illetve a rendelőintézet közös használatát biztosító épületelemekkel összefüggően, a közös költség (a közös üzemeltetés költsége) miként kerül az egyes társaságok között felosztásra. A kérdéshez kapcsolódóan lényeges (mert a bt. eredményére kihathat) az, miként állapították meg az értékesítésre került épületrészek egyéb ráfordításként elszámolásra került bekerülési értékét. Az épületrészre jutó bekerülési értéket a rendelőintézet (mint épület) bekerülési értékéből lehet meghatározni, vetítési alapként a ráfordításokat leginkább kifejező műszaki ismérveket felhasználva. Ebből a szempontból használható műszaki ismérv lehet az épületrészek hasznos alapterülete, vagy az épületrészek hasznos légtere, vagy ezek kombinációja, de különböző alapterületű épületrészek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. A teleknél azonban nehezen értelmezendő a "ráépített" 50 egység akkor, amikor már meglévő épületen történik a ráépítés. Valószínű, hogy szó szerint érti a kérdező a telekre történő ráépítést, a telken utat, térburkolatot építenek. Ha így van, akkor ez nem a telekre való "ráépítés", hanem egy új eszköz: az út, a térburkolat, esetleg melléképület létesítése, amelyek bekerülési értékével nem lehet a telek értékét növelni, azokat külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel, akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítetten kell kimutatni. Az épület átalakításával és bővítésével kapcsolatos költségek a társaságnál merültek fel. Ez lesz az épületrész bekerülési értéke (a példából ennek összegszerűségére csak következtetni lehet, 730-ból a 750-re jutó rész 684), függetlenül attól, hogy az épületrész az épület 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (900-ból 720-at). Ha a telekre történő "ráépítés" például térburkolatot jelent, annak bekerülési értéke a 730-ból az 50-re jutó rész, azaz 46, függetlenül attól, hogy a térburkolatrész a térburkolat egészének 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (50-ből 40-et). Mivel a telekre a telek értékét növelő ráfordítás nehezen képzelhető el, a telek bekerülési értéke a társaságnál nulla, de a telek 80 százalékos tulajdoni hányada a társaságot illeti meg. A leírtakból következik egyrészt, hogy az osztatlan közös tulajdont jelentő ingatlanon belül elkülönítetten kell kimutatni a telekhányad, az épületrész, az egyéb építményrész (például térburkolat), az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghányadok - számviteli előírások szerint meghatározott tényleges bekerülési értékét, azt az értéket, amennyibe az a társaságnak került, amilyen értéken azt aktiválni kell, továbbá azok - eszmei, piaci, ingatlanforgalmi műszaki adatokkal alátámasztott tulajdoni hányadát és annak értékét. A ráépített eszközhányadok eszmei, piaci értékétől azok tényleges bekerülési értéke[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségek között kell szerepeltetnie (a "B", "C" kft. pedig a követelések között mutatja ki a kamion megvásárlására átadott pénzt). A számviteli előírásokból az következik, hogy az "A" kft. könyveiben kell megjelennie a kamion kívülállók részéről történt hasznosításának bevétele (mások részére végzett szállítások számlázott értéke, árbevétele) (ilyenről a kérdésben nincs szó), továbbá az üzemeltetés, a fenntartás költségei, a terv szerinti értékcsökkenés, és minden egyéb, a használat során felmerült költség, amelyeket teljes összegükben az "A" kft.-nek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell elszámolnia. (Helytelenül jár el az "A" kft., amikor csak a felmerült költségek, kiadások egyharmadát számolja el költségként.) Az új Szt. 84. §-a (4) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre átterhelt összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. (Ez az "A" kft. feladata.) Az új Szt. 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő közös költségek összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni. (Ez a "B", "C" kft. feladata.) Mivel az "A" kft. nem végez szolgáltatást a "B", illetve "C" kft. részére, a kamion üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek, kiadások tulajdoni hányad arányában történő számlázása indokolatlan, azt közvetített szolgáltatásként sem lehet elszámolni [nem felel meg az új Szt. 3. §-a (4) bekezdése 1. pontjában leírtaknak]. Erre nincs is szükség, hiszen az Szt. hivatkozott előírásai megadják a megoldást. A számviteli[…] részlet vége a válaszból.