Keresés eredménye

58 találat a megadott közvetített szolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése - sajátosnak tekintve - ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszból: […]és az épület összes fogyasztását bármilyen módszerrel a bérlők között megosztják és továbbszámlázzák, akkor vízdíjat számláznak, de nem változatlan formában, ezért a bejövő számla szerinti vízdíjat anyagköltségként és nem az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni.Hasonló a helyzet akkor is, ha egy meghatározott mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát számlázzák tovább [nem mért teljesítésről van szó, ezért a bejövő számla szerinti (áfa nélküli) érték anyagköltségként számolandó el].A vízdíjhoz (pontosabban a vízfogyasztáshoz) kapcsolódik a csatornahasználati díj. Így, ha a vízdíj továbbszámlázásakor a bejövő számla szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7639
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan
Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a vevővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) számára. Jelen esetben tehát feltétel, hogy a társaság a saját nevében vállalja a takarítás, karbantartás, őrzési-biztonsági feladatok elvégzését. Ez azt is jelenti például, hogy e szolgáltatások minőségért saját maga felel a bérlők felé. Ha ez a hárompólusú szerződéses rendszer teljesül, vizsgálandó a közvetített szolgáltatás további alapvető eleme a változatlan formában történő továbbértékesítés.Ennek kapcsán hangsúlyos kérdés, hogy értelmezhető-e egyáltalán a bérlő számára ki nem bérelt (közös) területek takarítása, világítása, őrzése, mint változatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7436
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Közvetített szolgáltatás
Kérdés: A fuvarokat "B" társaság fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozócég a teljes összeget a társaságunk felé számlázza. A "B" társaságra jutó részt 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk. A kibocsátott számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatásként szerepel. A bejövő számlán szereplő összegnek azt a részét, amit továbbszámlázunk, készletre vesszük, mint közvetített szolgáltatást. A 6 százalékkal növelt összeg közvetített szolgáltatás árbevételeként kerül elszámolásra. Az árbevétellel szemben a szolgáltatás bekerülési értéke ráfordítás. Helyesen járunk el? Vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7381
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Személyszállítási tevékenység közvetített szolgáltatásként
Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?
Részlet a válaszból: […]Továbbá a közvetített szolgáltatás definíciója nem tartalmaz korlátozást a részt vevő felek közötti szerződések típusára vonatkozóan, míg az alvállalkozói teljesítések értékénél kizárólag a vállalkozási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások vehetők figyelembe.Mindkét definícióban látható azonban, hogy az írásbeliség alapvető fogalmi elem, ennek elmaradása nem pusztán formai hiba, hanem a közvetített szolgáltatás, illetve az alvállalkozói teljesítés értékének megállapításához elengedetlenül szükséges anyagi jogi előírás hiánya. Ennélfogva, ha az írásbeliség követelménye nem teljesül, a Htv. alkalmazásában nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, illetve alvállalkozói teljesítésről.Ugyanakkor a szerződéses nyilatkozatok írásbeliségére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7265
5. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszból: […]szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen - a megrendelő kérése alapján, a javára - vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6699
6. találat: Közvetített szolgáltatás az utazásközvetítőnél
Kérdés: Utazásközvetítő vállalkozás szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal a szállodában utasai részére, viszont ő utazásközvetítő szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, így csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszból: […]termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.A kérdező cég tehát ténylegesen utazásszervezési szolgáltatást végez. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 207. §-a alapján az utazásszervezési szolgáltatás egyetlen szolgáltatás nyújtásának tekintendő, ez eleve kizárja a számla megbontását, a közvetített szolgáltatás alapvető feltételének a teljesülését, azt, hogy a társaság vevője és nyújtója is legyen az adott szolgáltatásnak.Az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6513
7. találat: Közvetített szolgáltatás dokumentálása
Kérdés: Az autósiskola vállalkozás gépjárművezető-oktatást, vizsgára való felkészítést végez. Az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címen adóalap-csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjárműoktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A képzőszerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki az arról szóló számlát. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztárbevételi bizonylatot állít ki. A továbbiakban arról ír a kérdező, hogy milyen feltételek mellett lehet közvetített szolgáltatás az oktató díja, a vizsgadíj. A részben helyes, részben nem egészen megfelelő tartalmú fejtegetéseket nem idézzük, azokra a válaszban kitérünk.
Részlet a válaszból: […]szó van arról, hogy az oktatás mentes az áfa alól, ezért nem kötelező számlát kibocsátani, nyugta is elegendő lenne.Az Áfa-tv. 85. §-ának (2) bekezdése részletezi, hogy milyen tevékenységek tartoznak az egyéb oktatás keretébe. Ha idesorolható a kérdés szerinti tevékenység is, akkor adómentes az oktató díja is. A nyugta viszont nem megfelelő bizonylat a közvetített szolgáltatás dokumentálására, nem tartalmazza a szolgáltatás megrendelőjének az adatait.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 40. pontja alapján közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6482
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Közvetített szolgáltatás
Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6024
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel - vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti - egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszból: […]biztonságáról, valószínűleg fűtéséről stb., fedezi az egész épület üzemeltetési költségeit.Ha tehát a szerződés valós tartamát nézzük, akkor az nem bérleti szerződés (a tulajdonos által számlázott összeg nem bérleti díj), hanem üzemeltetési szerződés, amelynek keretében a tulajdonos a vállalkozónál realizálódó hasznot (az üzemeltetési költségeket meghaladó bevétel egy részét) vonja el az előre meghatározott összegben, az épülettel kapcsolatos költségei és haszna fedezetére. A tulajdonos valójában nem bérleti díjat számláz, hanem az egész épület használatáért számít fel díjat, bár azt bérleti díjnak nevezi. A vállalkozón múlik, hogy az épület egészét miként tudja hasznosítani. Ez esetben a tulajdonos által számlázott összeget a vállalkozónál nem lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5778
10. találat: Közvetített szolgáltatások elszámolási időszaka
Kérdés: A cég szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. Továbbértékesítési céllal szolgáltatásokat szerez be, amelyeket továbbértékesít. Adatfeldolgozási okokból a ráfordítások elszámolási időszaka nem egyezik meg a hozzájuk tartozó bevételek elszámolási időszakával. A decemberi ráfordításokat januárban számlázta ki, de a decemberi ráfordítást is januárra számolta el. Helyesen járt el a cég? A NAV szerint a ráfordításokat december hónapra kell elszámolni.
Részlet a válaszból: […]teljesülnek.A ráfordítások lehetnek olyanok is, amelyek kapcsolódóan a cégnél merülnek fel, közvetlen bér és járulékai, anyagköltség vagy egyéb költség formájában. Ha ezen ráfordítások a cég által végzett szolgáltatások költségei, amelyek a közvetített szolgáltatáshoz kapcsolódóan, de külön tételben kerülnek továbbszámlázásra, akkor tekinthetők a befejezetlen szolgáltatás közvetlen önköltségébe tartozónak. A decemberben így felmerült költségeket a cég önköltség-számítási, értékelési szabályzata szerinti - mint saját termelésű - készletet készletre kell venni, a készletre vételt a megrendelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5672
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 58 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés