Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

63 találat a megadott közvetített szolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közvetített szolgáltatás-e a vásárolt fuvarozás?
Kérdés: Társaságunk szállítmányozással foglalkozik, s ennek alapján szállítmányozási szerződés alapján vesz igénybe különféle szolgáltatásokat, közte közúti, vasúti fuvarozási szolgáltatást. A számlán a megjegyzés rovatban szerepel, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A helyi iparűzésiadóalap-számítás kapcsán merült fel az a kérdés, hogy levonható-e közvetített szolgáltatásként a vásárolt fuvarozási szolgáltatás? A Ptk. 6:302. §-a szerint a szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles. Úgy vélem, hogy ebből következik, hogy a szerződés során a szállítmányozó változatlan formában közvetít szolgáltatást, nem szükséges a szerződésben külön rendelkezni arról, hogy a társaság közvetíti a fuvaros cég szolgáltatását, amelyre egyébként sincs módja, mert nincs fuvareszköze.
Részlet a válaszból: […]számlázásra vonatkozó követelmény nem tekinthető puszta formalitásnak. Ezek épp olyan alapvető - anyagi jogi - fogalmi elemei a közvetített szolgáltatások definíciójának, mint a szolgáltatások azonossága.Azon feltétel, miszerint a szerződésből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a közvetítés lehetőségének, nemcsak a "közvetítés lehetőségének" szó szerinti feltüntetésével valósulhat meg, hanem akkor is, ha a szerződést elolvasva leszögezhető, hogy a vállalkozó nemcsak a saját szolgáltatásának nyújtására kötelezett, hanem az általa vállalt kötelezettséget nem kizárólag saját maga köteles teljesíteni, ahhoz - a vásárolt szolgáltatás megváltoztatása nélkül - más vállalkozás szolgáltatását is felhasználhatja. (Nem teljesül ugyanakkor e feltétel, ha a közvetítés lehetősége nem a szerződésből, a vállalkozó piaci szerepének elemzésével vagy egyéb objektív tényezők alapján közvetett módon állapítható meg, vagyis arra a szerződés szövegéből nem következtethetünk.)Ennek kapcsán egyetértünk a kérdésben rögzített azon állásponttal, miszerint a Ptk. szerinti szállítmányozási szerződés ab ovo magában hordozza a küldemény továbbításával összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8346
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Telefonos megrendelés lehet közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Társaságunk teleshopos értékesítéssel foglalkozik. A vevők a kívánt terméket minden esetben telefonon keresztül rendelik meg. A telefonon történt beszélgetést rögzítjük. A megvásárolt terméket társaságunk futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vásárlókhoz. A telefonos megrendelés során a munkatársaink tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szállítási költség milyen összegű lesz, és melyik futárcég végzi a szolgáltatást, ugyanakkor az ÁSZF elfogadásáról a vásárlók nem nyilatkoznak, illetve a megrendelés írásban nem kerül rögzítésre. A társaság honlapján bárki számára hozzáférhető az Általános Szerződési Feltételünk, melyben szerepel, hogy a felek kapcsolatát az ÁSZF szabályozza, a vevők szerződést kötnek a társaságunkkal mint eladóval (nem írásban), valamint hogy az ÁSZF hatálya kiterjed a teleshopos megrendeléssel kapcsolatos jogviszonyokra. Az ÁSZF meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, illetve az egyéb szolgáltatások igénybevételével összefüggő körülményeket, többek között tartalmazza, hogy a vásárlók az ÁSZF-ben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ÁSZF tartalmazza továbbá a szállítási költséget és azt is, hogy mely cég végzi a kiszállítást. Arra vonatkozóan szeretném kérni a tájékoztatásukat, hogy a szállítási költség összegével közvetített szolgáltatásként az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e a rögzített hangfelvétel és az ÁSZF alapján annak ellenére, hogy a vásárlókkal írásban kötött szerződéssel nem rendelkezik a társaság?
Részlet a válaszból: […]futárral történhet (személyes átvételre az eladó boltjában, telepén nincs lehetőség), akkor a vevő nem dönt arról, hogy ő futárcég szolgáltatását rendeli meg az adózó közbeiktatásával. Ebben az esetben fogalmilag kizárt a közvetített szolgáltatás, ekkor valójában az eladó saját teljesítményébe épül be a futárcég teljesítménye (hiszen valamiképp el kell juttatni az árut a vevőhöz), akkor is, ha a futárcég teljesítményét külön közlik a vevővel. Amennyiben a vevő akár személyesen is átveheti az árut az eladó üzletében, telephelyén, de a vevő számára a futárcég igénybevétele kényelmesebb, és ezt ő igényli, akkor a közvetített szolgáltatásra vonatkozó tartalmi feltétel teljesül, a futárcég szolgáltatását ő rendelte meg a termék eladójától, amelyik közvetíti azt számára.Ami a szerződés írásbeliségét illeti, a Htv. erre vonatkozóan részleteket nem közöl, ezért a Ptk. vonatkozó, az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezése az irányadó. A Ptk. 6:7. §-ának a kérdésben releváns (3) bekezdése szerint "írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8314
3. találat: Közvetített szolgáltatások nyilvántartása
Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszból: […]továbbszámlázásra);- a továbbszámlázáskor (a szerződésre hivatkozással) a kimenő számla adatai;- a számlán a közvetítés ténye (a külön tételben való feltüntetés mellett) a nyilvántartásra hivatkozással is igazolható.A közvetítésre kerülő szolgáltatás beérkezett és elfogadott számláját elsődlegesen indokolt készletre venni (a valódiság elve), ráfordításként (mint eladott, közvetített szolgáltatások értékét) csak akkor szabad elszámolni, amikor annak a megrendelő felé a továbbszámlázása megtörtént, azzal egyidejűleg (az összemérés elve). A megrendelő részére kibocsátott számla cégnél maradó példányához indokolt hozzárendelni a bejövő, a közvetítésre kerülő számlákat (a világosság elve). A közvetítés ténye azáltal válik egyértelművé, hogy a számlán külön megjelölik, hogy mi az a szolgáltatás, ami változatlan formában kerül értékesítésre.Az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a készletek olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat. A beszerzés dokumentuma a tényleges szolgáltatást adónak a - más javára megrendelt - szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kiállított és elfogadott számlája (bejövő számla).A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Annak a dokumentuma, hogy a cég a megrendelő felé szolgáltatást nyújtott, a megrendelő nevére a cég által kiállított számla. Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt előírásból az következik, hogy a számlán olyan elnevezéssel, részletezéssel kell az adatokat feltüntetni, ami a szolgáltatások egyértelműségéhez, azonosításához feltétlenül szükséges. Így annak dokumentálására, hogy a kimenő számla a készletek között lévő, közvetített szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás részbeni vagy egészében történő továbbszámlázását jelenti, biztosítani kell a kettő közötti kapcsolatot (bizonylatolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8191
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Közvetített szolgáltatás - iparűzési adó
Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszból: […]megjeleníteni, ha pedig csak közvetített szolgáltatást nyújt és számláz az adózó, akkor az erre utaló szöveget kell a számlának tartalmaznia).A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a megrendelővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) a megrendelő számára. A kérdés nem utal arra, hogy a bérlővel kötött szerződésből az következne, hogy a bérlő rendelte volna meg a szóban forgó vásárolt szolgáltatásokat, például a tűzvédelmi rendszerek vagy az épület karbantartását, vagy az épület őrzését. Ilyesfajta megrendelés amúgy teljességgel kizárt a kérdésbeli üzemeltetési díjba épülő építményadó esetén, amely egyfelől nem szolgáltatás, másfelől pedig a közjogi jogviszony alapján kifejezetten a tulajdonost vagy a vagyoni értékű jog jogosítottját (tehát nem a bérlőt) terheli, valamint a biztosítás esetén, lévén azt saját nevében csak biztosító nyújthatja, a bérbeadó nem.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a bérlővel mindösszesen bérleti szerződés jött létre, az ingatlan bérlésén túlmenően más szolgáltatást a bérlő nem rendelt. Ennélfogva nincs olyan szolgáltatás, amelyet változatlan formában lehetne közvetíteni.Továbbá a kérdésben említett üzemeltetési díjba tartozó egyes elemek (vásárolt szolgáltatások költsége, egyéb ráfordítások) közös jellemzője, hogy azok az épület üzemeltetése során, az épület bérbeadása nélkül is felmerülnek. Egyes költségelemek nagysága kisebb-nagyobb mértékben függ az épület használatának intenzitásától (például ilyen a takarítás vagy a meghibásodások, állagromlás javításának költsége), de a tételek többsége szempontjából teljesen közömbös, hogy az épületet bérbe adják vagy sem (például idetartozik az őrzés-védelem vagy az építményadó). Valójában csak arról van szó, hogy a bérbeadót az ingatlan használatával, üzemeltetésével összefüggő, az épület bérbeadásától függetlenül felmerülő, tehát a bérbeadó érdekkörében felmerült költséget a bérbeadó a bérlőre egyszerűen áthárítja. Fel sem merülne egyebekben a közvetített szolgáltatás kérdése, ha e költségek (azok becsült összege) a bérleti díjba épülnének, s a szerződésben nem külön elnevezésű (igaz, esetenként időről időre eltérő összegű) fizetési kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8092
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Fürdőbelépőjegyek továbbértékesítése
Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?
Részlet a válaszból: […]fürdő szolgáltatását a szálláshely akkor közvetítheti változatlan formában, ha a megrendelővel kötött szerződésből következik-e szolgáltatás nyújtása (van rendelkezés vagy utalás a szállóvendéggel kötött szerződésben arra nézve, hogy e szolgáltatást a szállóvendég igénybe kívánja venni, azt megrendelte, továbbá kitérnek arra, hogy azt nem a szálló, hanem harmadik fél, jelen esetben a fürdő nyújtja). Tartalma szerint tehát nem kizárt, hogy a fürdőszolgáltatás közvetített szolgáltatás legyen, van mód azt változatlan formában, a vállalkozás saját nevében megvásárolni és eladni. A helyi iparűzési adó alapjának számításánál a nettó árbevétel-csökkentő közvetített szolgáltatások értékéről ugyanakkor csak akkor beszélhetünk a konkrét esetben, ha szállóvendég számára kiállított számlán önálló soron szerepel a fürdőszolgáltatás ellenértéke. Megjegyezzük, ez nem pusztán bürokratikus, formai követelmény, hanem egyfelől a gazdasági esemény valódiságát bizonyító tartalmi feltétel, másfelől pedig egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítés kritériuma. A vásárolt szolgáltatás ekkor nyeri el a közvetített szolgáltatás minősítést, mert ez esetben lehet különbséget tenni aközött,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7962
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése - sajátosnak tekintve - ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszból: […]bérlőre vonatkozó bejövő számla szerinti értéket (áfa nélkül) az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni. Ha a kezelt épületnek csak egy vízmérő órája van, és az épület összes fogyasztását bármilyen módszerrel a bérlők között megosztják és továbbszámlázzák, akkor vízdíjat számláznak, de nem változatlan formában, ezért a bejövő számla szerinti vízdíjat anyagköltségként és nem az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni.Hasonló a helyzet akkor is, ha egy meghatározott mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát számlázzák tovább [nem mért teljesítésről van szó, ezért a bejövő számla szerinti (áfa nélküli) érték anyagköltségként számolandó el].A vízdíjhoz (pontosabban a vízfogyasztáshoz) kapcsolódik a csatornahasználati díj. Így, ha a vízdíj továbbszámlázásakor a bejövő számla szerinti érték - a fentiek szerint - az eladott áruk beszerzési értékeként számolható el, akkor a továbbszámlázott csatornahasználati díj lehet közvetített szolgáltatás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7639
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan
Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszból: […]lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. Ez utóbbi csak akkor valósul meg, ha a számlákon az egyes szolgáltatások beazonosíthatók, és a közvetítés tényét a megfelelő tételeknél a számla kifejezetten rögzíti. Az nem kizáró ok a nettó árbevétel csökkentése kapcsán, ha a közvetített szolgáltatásokat a számla elválaszthatatlan részét képező számlamelléklet részletezi (sorolja fel), a számla pedig csak az összes közvetített szolgáltatás együttes értékét tartalmazza.A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a vevővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) számára. Jelen esetben tehát feltétel, hogy a társaság a saját nevében vállalja a takarítás, karbantartás, őrzési-biztonsági feladatok elvégzését. Ez azt is jelenti például, hogy e szolgáltatások minőségért saját maga felel a bérlők felé. Ha ez a hárompólusú szerződéses rendszer teljesül, vizsgálandó a közvetített szolgáltatás további alapvető eleme a változatlan formában történő továbbértékesítés.Ennek kapcsán hangsúlyos kérdés, hogy értelmezhető-e egyáltalán a bérlő számára ki nem bérelt (közös) területek takarítása, világítása, őrzése, mint változatlan formában továbbadott (közvetített) szolgáltatás, tekintve, hogy e szolgáltatásokat valamennyi bérlő és a bérbeadó egyaránt egyforma mértékben használja, sőt e szolgáltatásokat a bérbeadó akkor is igénybe veszi, ha egyáltalán nem ad bérbe területet. Valójában ezek a tételek a bérbeadó által igénybe vett szolgáltatások akkor is, ha azok költségeit a bérlőkre terheli. E szolgáltatások költségei tartalmukat tekintve a bérleti díjban térülnek meg, ugyanúgy a díj elemei, mint a bérbe adott helyiség használatának a joga. Ezt nem befolyásolja az sem, ha a felek a bérleti szerződésben megállapított díjat több összetevőből építik fel.Más példával megvilágítva, ha egy szálloda külön számlázná vendégeinek a szoba használatának díját és a szobához vezető folyosó takarításának, világításának díját, az nem változatna azon, hogy ezen részdíjak végösszege lenne a szállásdíj, melyet a vendégnek a szállodai tartózkodásért kell fizetnie. Nem vonatkoztathatunk tehát el attól, hogy a felek között az ingatlan egy körülhatárolt részének bérbeadására jött létre szerződés (ez a felek közötti ügylet jogi és gazdasági tartalma), s nem arról szól a bérleti szerződés, hogy a bérlő a bérbeadótól a teljes ingatlan fenntartását, üzemeltetését rendeli meg, utóbbiak a bérleti jogviszonytól függetlenek.Az előzőekben leírtakhoz szorosan kötődik, mégis önálló feltétele a közvetített szolgáltatások értéke elszámolásának, hogy a változatlan formában történő közvetítés ténye a számlából is kitűnjön. A normaszövegben a "változatlan formában történő továbbértékesített" kifejezés után zárójelben szereplő "továbbszámlázott" kiegészítésből ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a bejövő és a kimenő számlán azonos tartalmú szolgáltatásnak kell szerepelnie. A leírt esetben azonban a "üzemeltetési költség" kifejezés alapján nem azonosíthatók be az említett vásárolt szolgáltatások.A kialakított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7436
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Közvetített szolgáltatás
Kérdés: A fuvarokat "B" társaság fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozócég a teljes összeget a társaságunk felé számlázza. A "B" társaságra jutó részt 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk. A kibocsátott számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatásként szerepel. A bejövő számlán szereplő összegnek azt a részét, amit továbbszámlázunk, készletre vesszük, mint közvetített szolgáltatást. A 6 százalékkal növelt összeg közvetített szolgáltatás árbevételeként kerül elszámolásra. Az árbevétellel szemben a szolgáltatás bekerülési értéke ráfordítás. Helyesen járunk el? Vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk?
Részlet a válaszból: […]társasággal egy változó mérték ű ügyintézési költség felszámításában állapodtak volna meg.A bejöv ő számlán szerepl ő összegnek azt a részét, amit továbbszámláznak, készletre veszik, helyesen. Az analitikus nyilvántartásban a félreértések elkerülése érdekében indokolt megjelölni annak a számlának az adatait is, amelyben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7381
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Személyszállítási tevékenység közvetített szolgáltatásként
Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?
Részlet a válaszból: […]kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.A két definíció közötti alapvető különbség, hogy az adóalany a közvetített szolgáltatást változatlan formában nyújtja tovább saját megrendelőjének, míg az alvállalkozói teljesítés beépül az adóalany szolgáltatásába. Továbbá a közvetített szolgáltatás definíciója nem tartalmaz korlátozást a részt vevő felek közötti szerződések típusára vonatkozóan, míg az alvállalkozói teljesítések értékénél kizárólag a vállalkozási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások vehetők figyelembe.Mindkét definícióban látható azonban, hogy az írásbeliség alapvető fogalmi elem, ennek elmaradása nem pusztán formai hiba, hanem a közvetített szolgáltatás, illetve az alvállalkozói teljesítés értékének megállapításához elengedetlenül szükséges anyagi jogi előírás hiánya. Ennélfogva, ha az írásbeliség követelménye nem teljesül, a Htv. alkalmazásában nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, illetve alvállalkozói teljesítésről.Ugyanakkor a szerződéses nyilatkozatok írásbeliségére vonatkozóan figyelmet érdemel a Ptk. 6:7. §-ának (2)-(3) bekezdése, melynek értelmében nemcsak a nyilatkozó fél által - kézzel vagy elektronikus aláírással - aláírt nyilatkozat minősül írásbelinek, hanem az is, melynek közlése a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában történik. Utóbbi kritériumot teljesítheti a digitális aláírást nem tartalmazó e-mail is. Ennélfogva az e-mailben történő szerződéskötés ténye nem zárja ki azt, hogy a személyszállítási szolgáltatás nyújtásába bevont más személyszállító vállalkozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7265
10. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott - a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő - szolgáltatása - annak tartalma szerint - közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen - a megrendelő kérése alapján, a javára - vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt - a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően - nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla - valamiféle díszítőelemként, sormintaként - tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen - a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül - nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít - a vállalkozási szerződés altípusaként - bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése - külön nem tipizált szerződések esetén - általánosabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6699

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést