Utazási irodánál felmerült költségek áfája

Kérdés: Az utazási iroda a NAV-hoz történt bejelentkezés alapján az árrés szerinti adózást választotta. Az utakhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségek (igénybe vett és közvetített szolgáltatások, bérleti díj stb.) áfája levonható, vagy ezen költségek 100%-a ráfordításként számolandó el? A cég eddig sohasem igényelte vissza ezek előzetesen felszámított áfáját, de 2009 óta görgeti maga előtt, mint a "következő időszakra átvitt" követelést.
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6710-es válaszunkat is!Az Áfa-tv. 212. §-a alapján az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, más adóalany által teljesített szolgáltatáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan megállapított adóra – mint előzetesen felszámított adóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) rendelkezik. Ezen rendelet alkalmazásában [2. § aa) pontja alapján] munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Alvállalkozás – megbízási szerződés?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?
Részlet a válaszából: […] A Htv. – az 52. §-ának 32. pontjában – szigorú feltételt támaszt az alvállalkozói teljesítések értéke jogcímen való nettó árbevétel-csökkentésre. Erre csak akkor van lehetőség, ha az adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Telefonszolgáltatás le nem vonható áfája

Kérdés: A telefonszolgáltatás áfájának 30%-a nem vonható le, ha nincs továbbszámlázva legalább 30%-a. A mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag áfája is csak 30%-kal csökkentetten vonható le? Az ISDN, rádiós internet – amit a számítógépeken használunk – áfája is csak 30%-kal csökkentetten vonható le?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:– a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),– a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),– az interprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Bérlőt terhelő költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kft. saját üzlethelyiséggel rendelkezik az egyik bevásárlóközpontban. Az üzlethelyiségben nem ő tevékenykedik, hanem bérbe adta azt bérleti díj fejében. A bevásárlóközpont az üzlettel kapcsolatos üzemeltetési, marketing-, energiadíjat közvetlenül a kft.-nek (a bérbeadónak) számlázza, amely költségeket azonnal, változatlan formában továbbszámlázza a bérbevevőnek. Helyesen értelmezi-e a kft., hogy egyszerre igénybevevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és ezt alvállalkozói szolgáltatásként könyveli? A kimenő számlán szerepel az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz".
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak pontosítása és kiegészítése után a kérdező igényének megfelelő lehet a válasz.Valójában nem alvállalkozói szolgáltatásról van szó, hanem közvetített szolgáltatásról. Ehhez azonban még az is kell, hogy a kft.-nek a bérlőjével olyan megállapodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

E-útdíj, telefonkártya-feltöltés értékesítése

Kérdés: Üzemanyag-értékesítő kft. e-útdíj-értékesítést és telefonkártya-feltöltést is végez. Az ebből származó forgalmat a saját árbevételeként kell kimutatnia, vagy csak a jutalék az árbevétele?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kft. a kérdés szerinti tevékenysége során az ellenértékről a számlát a saját nevében állítja ki, vagy a megbízó nevében, a megbízó javára, a megbízó számlaszám-tartományába tartozó számlát állít ki. Az előbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem mindenben járnak el helyesen.A kérdésben leírtak alapján a bérbeadó nem egyéni vállalkozó, hanem olyan magánszemély, akinek a bérbeadási tevékenysége az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján önálló tevékenységnek minősül. Az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 35. §-ának (1) bekezdése értelmében építőipari tevékenységnek nem székhely vagy nem telephely szerinti településen való végzése ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget von maga után, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Fővállalkozó alvállalkozói

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?
Részlet a válaszából: […] A fővállalkozó az alvállalkozóival a vállalkozási szerződésben az építési-szerelési tevékenység részfeladatának elvégzésére szerződik, míg megrendelőjével az építési-szerelési tevékenység egészére és nem az alvállalkozói teljesítmények továbbszámlázására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Fogorvos alvállalkozói

Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozókkal működik együtt (fogtechnikai laboratóriumok, közreműködő fogorvosok). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
– -az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegével,
– -az alvállalkozói teljesítések értékével.
Adóalap-csökkentő tétel-e az alvállalkozókkal kötött szerződés alapján számlázott összeg ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti alvállalkozók nem minősülnek a Htv. szerint alvállalkozóknak, így az általuk számlázott összeggel nem csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.A Htv. 52. §-ának 32. pontja tartalmazza az alvállalkozói teljesítés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
15
16
17
40