181 cikk rendezése:
171. cikk / 181 Pótolható-e a könyvvizsgálat?
Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
172. cikk / 181 Üzleti jelentés hiánya
Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?
173. cikk / 181 Tárgyi eszközök év végi értékelése
Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
174. cikk / 181 Utalás a könyvvizsgálatra
Kérdés: Fel kell-e tüntetni a beszámoló egyes lapjain a következő szöveget annak a kft.-nek, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
175. cikk / 181 Éves beszámoló elfogadása
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
176. cikk / 181 Letétbe helyezés, közzététel
Kérdés: A 2000. évi éves és konszolidált éves beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére a régi Szt. vagy az új Szt. előírásait kellett alkalmazni?
177. cikk / 181 Ismételt letétbe helyezés, közzététel
Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
178. cikk / 181 Elhúzódó előtársasági időszak
Kérdés: Társaságunk 1999. június 1. óta előtársaságként működik a cégbejegyzés körüli jogvita miatt. Amennyiben a bejegyzésre 2001-ben sor kerül, milyen szabályok szerint kell a beszámolót elkészíteni?
179. cikk / 181 A számla aláírása
Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
180. cikk / 181 Az éves beszámoló záradékolása
Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
