1039 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?

Kérdés: Egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany magyar informatikai weboldalt üzemeltet. Az említett weboldalon nagy külföldi és magyar informatikával kapcsolatos gyártók és szolgáltatók hirdetései szerepelnek, ezt a magyar cég számlázza ki. A külföldi partnerek között van Közösségen belüli, de jellemzően harmadik országbeli. Olyan ügyfél is van, aki harmadik országbeli, de mégis van EU-s adószáma. A számlán az „Internetes hirdetés” szöveg szerepel. A leírt – nem belföldi – ügyleteket az áfabevallás melyik soraiban kell szerepeltetni?

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.

Kérdés:

Egy kft. alkalmazottja 4 napra kiküldetésben volt 2025 júniusában Ausztriában, amely napokra 4×40 euró napidíjat számoltak el. Júliusban számoltak el utólag, és ekkor utalta el neki a kft. a 64.520 Ft-ot (4×40×403,25 [2025. 05. 15-i MNB-árfolyam]). A kft. adómentes külföldi napidíjként 19.356 Ft-ot számfejtett, és adóköteles napidíjként 67.916 Ft-ot (64.520×0,7/0,665). A kft. 15% szja-t (= 10.187 Ft) és 18,5% tb-járulékot (= 12.564 Ft) írt elő adókötelezettségként. Helyes volt-e a cég eljárása?

Kérdés: Adott egy németországi társaság, mint külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe. A német társaság tulajdonosa, a csoport végső anyavállalata egy, a francia tőzsdén jegyzett társaság. A fióktelep mint vállalkozó a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
A számviteli tv. 95/E. § szerint az a vállalkozó,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
A fióktelep mérlegfőösszeg- és éves nettóárbevétel-adatai az elmúlt 2 évben meghaladták a fenti határértékeket.
A számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerint: Mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. A végső anyavállalat fentarthatósági jelentést készít, abban szerepelteti mind a német leányvállalatot, mind a fióktelepet. A leányvállalat meghatározása szerint: leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fióktelep nem gazdasági társaság. A fióktelep alkalmazhatja-e a számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerinti mentesítését?

Kérdés: Egy holland cég társaságunkat az alábbi munkára kérte fel: a cég leszállít társaságunkhoz termékeket, amelyeket nekünk át kellene címkézni. Nyomdaként működünk, így le tudjuk gyártani az öntapadó címkét, de az átcsomagolásra szerződnénk egy másik magyar vállalkozással. A termék a másik céghez érkezne, mi odaszállítanánk a címkéket, majd onnan átcímkézés után visszaszállításra kerülne a holland társasághoz. A munkáról, illetve a címkéről mi számlázunk a holland cég felé. A számlázás a két magyar cég között, illetve a holland társaság felé történne. Mit kell számlázni (címke és bérmunka, vagy csak bérmunka) és milyen áfával?

Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?

Kérdés: Alapítványi iskola külföldön szeretné táboroztatni a gyerekeket. Felmerült, hogy megvásárolnának külföldön egy területet erre a célra. A külföldön vásárolt telket hogyan kell a könyvekben kimutatni, és az adásvételi szerződés elegendő lesz-e ilyen esetben a könyveléshez?