Külföldi előadó díjazásának adóztatása

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. alapján a külföldi illetőségű magánszemélytMagyarországon korlátozott adókötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy amagánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapjánbelföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Különbözet szerinti adózás

Kérdés: Továbbértékesítési céllal használt árut vásárolunk belföldi magánszemélytől, uniós és magyar adóalanyoktól. Alkalmazhatjuk-e a különbözeti áfára vonatkozó szabályokat mindegyik beszerzésre?
Részlet a válaszából: […] A különbözet szerinti adózási mód választására akkor nyíliklehetőség, ha az adóalany áfa fizetésére nem kötelezett személytől,szervezettől, vagy ugyancsak a különbözet szerinti adózást választó adóalanytólvásárol továbbértékesítési céllal terméket. (Azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Külföldi személlyel kapcsolatos bejelentési, adókötelezettség

Kérdés: Egy bt. beltagja német magánszemély, aki évente 2-3 alkalommal, rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. A bt.-nél fennálló feladatok ellátását szintén német vezető munkatárs végzi, aki 180 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. Van-e a bt.-nek bármilyen bejelentési, adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs jövedelme,akkor nem keletkezhet személyijövedelemadó-kötelezettsége, és ezzel kapcsolatosbejelentési kötelezettség sem áll fenn. Abban az esetben, ha a magánszemélyek atbj-törvény szerint külföldi illetőségűek, nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi magánszemély ingatlanszerzése

Kérdés: Holland állampolgár 1998-ban úgy vehetett ingatlant védett területen, hogy ott kft.-t alapított. Tevékenységet nem folytat, bevallási kötelezettségeinek eleget tesz. Megszüntethető-e a kft. úgy, hogy az ingatlan a magánszemély tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] Változatlanul hatályos az 1994. évi LV. törvény, melynek88/D §-a kimondja, hogy külföldi magánszemély és jogi személy vagy jogiszemélyiség nélküli szervezet – kivéve a tagállami állampolgárt, valamint azEurópai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] A kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó c. kérdésre adott válasz helyes, ezt a következő részletes magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi magánszemély tag (eva)

Kérdés: Az eva választása esetén valamennyi tagnak magánszemélynek kell lennie. Lehet-e a magánszemély külföldi is?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2. §-a meghatározza, hogy ki lehet az egyszerűsített vállalkozói adó alanya. A törvény nem rendelkezik külön külföldi magánszemélyről és belföldi magánszemélyről, így eltérő törvényi rendelkezés hiányában evaalany lehet külföldi magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az új telephely kialakítására folyósított devizahitel kamata az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének ad) pontja szerint a telephely, illetve a telephelyen megvalósuló tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi azon időszakra elszámolt összegben, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása

Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adó magánszemély köteles a bérleti díjról számlát kiállítani, mivel az ingatlannal összefüggő szolgáltatások az áfarendszerben az ingatlan fekvése szerinti országban adóztathatóak [Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése]. A lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.