Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a román cégnek bérbe adott gépek bérleti díjából a román cég a forrásadót levonásba helyezi, és csak a különbözetet utalja át. A kérdező cég az átutalást, a jóváírást tekinti a forrásadó teljesítési időpontjának. Ez az álláspont azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Külföldön teljesített szolgáltatás

Kérdés: A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?
Részlet a válaszából: […] Mivel a termékfuvarozásra speciális, több feltételtől függő[fuvarozás indulási helye, érkezési helye, a fuvarozó és a megrendelő személye(konkrétan, hogy mely országban vették őket adóalanyként nyilvántartásba)] áfaszabályozásvonatkozik, ezért az általánosságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Német telephelyen végzett munkák elszámolása

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy eljárásuk sem a számviteli, sem azadózási előírásoknak nem felel meg.A külföldön lévő telephely része a hazai cégnek, így annakminden gazdasági eseményét a magyar társaság könyveiben és beszámolóibanszerepeltetni kell a külföldi telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldön végzett közúti mentés áfája

Kérdés: A társaság külföldön végzett közúti mentéshez kapcsolódóan szállítási költséget terhel tovább magyarországi megrendelőinek. Ilyenkor 0, vagy 25 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A fuvarozási szolgáltatás az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a közlekedés fogalmába tartozik, melynek teljesítési helye az Áfa-tv. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a megtett útvonal. A társaság által külföldön végzett közúti mentés kapcsán végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Külföldi teljesítések figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk mérnöki szolgáltatást nyújt, döntően külföldi megrendelők részére. Azzal, hogy az Áfa-tv. az éves bevallókra vonatkozó összeghatárba 2003-tól beleérti a külföldön teljesített szolgáltatások ellenértékét, a visszaigénylésre jogosító összeghatárba is beszámítható a külföldre teljesített szolgáltatásból származó bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az éves bevallókra vonatkozó értékhatár 2003-ig nem tartalmazta az adóalany által külföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékét. Ennek következtében akár milliárdos forgalommal is éves bevalló lehet az adózó, melyből áttérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A külföldi teljesítési helyű ügyletek Magyarországon nem adóztathatók még nulla kulccsal sem, azok egyértelműen nem tartoznak az Áfa-tv. területi hatálya alá. Ilyenformán az adóhatóság álláspontja helyesnek tűnik. Álláspontunk szerint nem lehet elfelejtkezni azonban arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] Szakmai szempontból helyesen a válasz: se nem export, se nem áfaköteles a külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás. Kétségtelen, hogy végeredményét tekintve burkolt 0 kulccsal való adózással állunk szemben: a szóban forgó szolgáltatás az Áfa-tv. 15. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az importbizomány áfarendszerbeli megítélésénél ismét csak abból kell kiindulni, hogy a Ptk. 507. §-a alapján a bizományos az adásvételi szerződést a megbízó javára, de a saját nevében köti. Így a külföldi eladóval szemben a bizományos saját nevében jár el, s ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.